Vendég: Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke,
és Csere András, a WHB Hotels divízióigazgatója
Ki látott már ilyet? – A szállodás az Airbnb-re, az Airbnb-s a szállodára szavaz
Valóban egymás riválisai az Airbnb-k és a szállodák, vagy a szabályozás torzítja a piacot? A vita ma már jóval túlmutat azon, hogy kié lesz a következő vendég: Budapest turizmusa, a lakhatás és az Airbnb-k jövője a tét. A Négyzetméter legújabb adásában Schumicky Balázzsal, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnökével és Csere Andrással, a WHB Hotels divízióigazgatójával ütköztettük a két oldal érveit.
A podcast vendége: Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke , és Csere András, a WHB Hotels divízióigazgatója
A szállodaipar és a rövid távú lakáskiadás közötti vita évek óta a budapesti turizmus egyik legmegosztóbb kérdése. A két oldal rendszeresen egymást okolja a piaci feszültségekért, a podcast beszélgetés azonban már az első percekben váratlan fordulatot vett, mikor Csere András kijelentette, hogy szállodásként maga is szívesen választ apartmant, Schumicky Balázs pedig hangsúlyozta, hogy a két szállástípus nem egymás riválisa, hanem eltérő vendégigényeket szolgál ki. A vita innentől már nem arról szólt, hogy hotel vagy Airbnb, hanem arról, milyen szabályozásra lenne szüksége Budapestnek.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján, illetve Spotifyon:
Az Airbnb tényleg elveszi a vendégeket a szállodáktól?
A két szakember abban egyetértett, hogy a legtöbb utazó eleve tudja, milyen élményt keres. Aki szállodát választ, az recepciót, wellness-szolgáltatásokat, reggelit vagy egyéb kényelmi funkciókat vár el, míg az apartmant keresők jellemzően nagyobb szabadságot, saját konyhát és otthonosabb környezetet szeretnének. A két piac között természetesen van átfedés, de egyikük szerint sem ugyanazért a vendégért folyik a mindennapos verseny.
Schumicky Balázs szerint az apartmanok térnyerése nem a szállodák gyengülésének következménye, hanem egy hosszabb távú fogyasztói trend eredménye, amelyet a Covid-járvány csak tovább erősített.
Úgy látja, a vendégek egy része ma már tudatosan keresi azokat a szállásokat, ahol saját ritmusuk szerint szervezhetik az utazásukat, ezért a rövid távú lakáskiadás egy valós piaci igényre reagált.
A beszélgetés egyik visszatérő témája volt Budapest turisztikai pozicionálása is. Schumicky szerint téves az az elképzelés, hogy a főváros elsősorban bulituristákat vonz, és még kevésbé igaz, hogy az Airbnb-k kizárólag ezt a vendégkört szolgálnák ki. A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke emlékeztetett arra, hogy a budapesti Airbnb-kínálat mintegy 80 százalékát stúdió- és egy hálószobás apartmanok adják, amelyek jellemzően két-négy fő elszállásolására alkalmasak.
Szerinte ezek elsődleges célközönsége a családok és a párok, nem pedig a nagy létszámú legénybúcsús társaságok.
Hol költ többet a turista?
A szakértő nyilatkozott arról is, hogy szerinte valójában melyik vendég járul hozzá nagyobb mértékben a helyi gazdasághoz.
Schumicky egy friss kutatás eredményeire hivatkozva vezette le, hogy az Airbnb-t választó turisták ugyan kisebb összeget fordítanak magára a szállásra, ugyanakkor nagyobb arányban költenek helyi termékekre és szolgáltatásokra.
Éttermekben, kávézókban, piacokon és kisebb üzletekben jelennek meg, vagyis a pénzük közvetlenebbül jut el a helyi vállalkozásokhoz. Csere András ugyanakkor óvatosságra intett a kutatások értelmezésével kapcsolatban. Szerinte a turisztikai költések pontos összehasonlítása rendkívül nehéz, mert a különböző felmérések eltérő mintákból dolgoznak, ezért ezekből nem mindig lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Abban azonban egyetértettek, hogy a turizmus egészének akkor kedvez a leginkább a rendszer, ha a különböző szállástípusok nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve működnek.
A szabályozás lett a valódi frontvonal
A legélesebb nézetkülönbség nem is a vendégekről, hanem a szabályozásról alakult ki.
Csere András szerint ma az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a különböző kereskedelmi szálláshelyekre eltérő elvárások és ellenőrzési gyakorlatok vonatkoznak.
Úgy látja, egységesebb minősítési rendszerre lenne szükség, amelyben minden szolgáltató a saját kategóriájának megfelelő feltételek szerint működik, és nem fordulhat elő, hogy egy panzió négycsillagos szállodaként jelenik meg a foglalási oldalakon. Szerinte csak így lehetne valóban tiszta versenyhelyzetet teremteni a piacon.
Az Airbnb szakértő ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rövid távú lakáskiadás az elmúlt években a lakhatási válság egyik fő bűnbakjává vált, miközben szerinte a probléma gyökere nem itt keresendő.
Elmondása szerint Budapesten közel egymillió lakás található, amelyeknek nagyjából másfél százalékát hasznosítják Airbnb-ként, ezért túlzónak tartja azt az állítást, hogy önmagában ez a piac okozná a fővárosi lakhatási nehézségeket. A valódi gondnak inkább azt nevezte, hogy hosszú időn keresztül a kereslet ösztönzésére helyeződött a hangsúly, miközben a lakáskínálat nem tudott hasonló ütemben bővülni.
Mit okozott a terézvárosi Airbnb-korlátozás?
A beszélgetés során Terézváros példája is előkerült.
Schumicky a Magyar Vendéglátók Ipartestületének jelzésére hivatkozva azt mondta, hogy a rövid távú lakáskiadás korlátozását követően a kerületi vendéglátóhelyek mintegy 30 százalékos forgalomcsökkenést tapasztaltak.
Szerinte ez azt mutatja, hogy az Airbnb nemcsak a szállásadókat érinti, hanem számos olyan vállalkozást is, amely közvetve a turisták költéseiből él. Úgy véli, a szigorítások árát végső soron a helyi gazdaság is megfizetheti. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a szabályozás célja nem lehet a teljes szektor visszaszorítása. Inkább a feketén működő szálláshelyek kiszűrését tartaná indokoltnak, miközben szerinte a tisztességesen működő szolgáltatókat nem szabadna ugyanebbe a kategóriába sorolni.
Nem az Airbnb vagy a hotel a kérdés
Bár több ponton markánsan eltért a két szakember álláspontja, a beszélgetés végére kirajzolódott egy fontos közös nevező. Egyikük sem vitatta, hogy a budapesti turizmusnak szüksége van mind a szállodákra, mind a rövid távú lakáskiadásra.
A kérdés inkább az, hogy milyen szabályozási környezetben működhetnek úgy egymás mellett, hogy az egyszerre szolgálja a turisták, a helyi vállalkozások és a városlakók érdekeit.
Továbbiak
Vendég: Szegő Péter,
a Duna House vezető elemzője
Vendég: Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország külső kapcsolatok szakértője és Gyöngyösi Balázs,
stratégiai tanácsadó és a Greenfluence Consulting alapítója
Vendég: Futó Péter, a Zenga elemzési vezetője és Pélyi András ,
az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!
