Bepánikoltak a Tisza-kormánytól a kínai óriásgyárak, most mindegyik azt figyeli, mi történik Magyarországon: 20 milliárd dollár a tét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlapjaiban változhat meg a Magyarországra települt akkumulátor- és elektromosautó-gyártók működési környezete. A Magyar-kormány az EU legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását, magasabb adókat és a multinacionális vállalatoknak nyújtott adókedvezmények leépítését készíti elő.
Jelentős fordulatot hozhat a magyar iparpolitikában a Magyar-kormány új környezetvédelmi és adópolitikai csomagja. A miniszterelnök még péntek este jelentette be, hogy a kabinet az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását kívánja bevezetni, emellett megemelné a szennyező vállalatok adóterheit, valamint megszüntetné a multinacionális cégeknek biztosított jelentős adókedvezményeket.
A miniszterelnök szerint az intézkedések egy átfogó vállalati adóreform részét képezik, amelynek célja a közteherviselés kiegyensúlyozása és a környezetvédelmi előírások hatékonyabb érvényesítése.
A tervek különösen érzékenyen érinthetik a kínai vállalatokat, amelyek az elmúlt években Magyarországot választották az európai piacra való belépés egyik legfontosabb bázisának. Az országban több nagyszabású akkumulátorgyár épült vagy épül, miközben a BYD Szegeden hozza létre első európai személyautó-gyárát, Budapestre pedig regionális üzleti és kutatás-fejlesztési központját helyezi át.
A Bloomberg szerint Magyar Péter választási győzelmében fontos szerepet játszott az akkumulátorgyárak elleni helyi tiltakozások erősödése. A lakosság számos településen a talaj-, levegő- és vízszennyezés veszélyeire hivatkozva bírálta a korábbi szabályozási és ellenőrzési gyakorlatot. A lap emlékeztet arra is, hogy Orbán Viktor 2010-es hivatalba lépése után megszüntette az önálló Környezetvédelmi Minisztériumot.
Az ügy politikai dimenziót is kapott, miután Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy távozik a parlamentből, és a BYD-nál folytatja pályafutását. Magyar Péter erre reagálva azt írta, hogy a volt miniszter korábban jelentős állami támogatások megszerzéséért lobbizott a vállalat érdekében, most pedig már közvetlenül a kínai autógyártótól kapja a fizetését.
A miniszterelnök szerint a történtek utólag is megmutatják, hogy a korábbi kormány mely gazdasági érdekeket képviselte a magyarországi, ezermilliárd forintos nagyságrendű akkumulátor- és autóipari beruházások során.
Súlyos károkat okozhat a kínai gyáraknak a magyar irányváltás
A BYD 2024-ben kezdte meg szegedi gyárának építését. A vállalat tavaly azt is bejelentette, hogy Hollandiából Budapestre költözteti európai központját és kutatás-fejlesztési bázisát. A korábbi kormány 20 milliárd forintos közvetlen támogatást ítélt meg a budapesti központ létrehozására, míg a szegedi beruházás állami támogatásának pontos összege hivatalosan nem ismert. Az Átlátszó becslése szerint ugyanakkor a teljes támogatás értéke elérhette a 120-130 milliárd forintot.
Amennyiben a kormány végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, az jelentősen átalakíthatja a Magyarországon működő akkumulátor- és elektromosautó-ipari vállalatok üzleti környezetét, különösen azokét a cégekét, amelyek eddig jelentős állami támogatásokra és kedvezményes adózási feltételekre támaszkodhattak.
Leállt Magyarország egyik legnagyobb akkugyára: Kínáig jutott a balhé híre, senki nem tudja, újraindul-e valaha – világos választ várnak a Tiszától
Újabb fejleményei vannak a debreceni Semcorp-ügynek. A kínai akkumulátoripari vállalat ellen környezetvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok miatt nyomozás indult, a gyár működését pedig a hatóságok felfüggesztették. Azt egyelőre senki nem tudja, hogy valaha újraindulhat-e a termelés, de úgy tűnik, a magyar esetnek már Kínában is visszhangja van.
