Az együttműködés melyik formáját válasszuk?
Napjainkban gyakorlatilag egyetlen vállalat sem végezhet innovációt egyedül. Egyes cégek a legkülönbözőbb partnerekkel a legváltozatosabb formákban szövetkeznek új technológiák, termékek, és szolgáltatások létrehozására. De mi a kívülállókban rejlő erő kihasználásának legjobb módja?
A kérdés megválaszolását segítendő Pisano, a Harvard Business Schoolról és Verganti, a Politecnico di Milano-ról egy egyszerű keretrendszert készített, amelyik két kérdésre koncentrál: Adott stratégia mellett mennyire nyílt, vagy zárt legyen az együttműködésben részt vevők hálózata? És ki hivatott eldönteni, melyik problémával foglalkozzunk, és melyik megoldást fogadjuk el?
Az együttműködésnek a szerzők szerint négy alapvető formája van. Az elit kör egy zárt hálózat, hierarchikus kormányzással: egyetlen vállalat választja ki a résztvevőket, határozza meg a problémát, és választja ki a megoldást. Például az Alessi, egy háztartási eszközöket gyártó olasz vállalat 200 külső szakértőt hívott meg a posztmodern építészet területéről, hogy ötletekkel támogassák új háztartási eszközök tervezését. Az innovációs „bevásárlóközpont” is hierarchikus, de nyílt: Bárki felvethet problémát, vagy megoldásokat javasolhat benne, de a problémát felvető vállalat választja ki a megoldást. Az InnoCentive.com, egy e-Bay-hez hasonló honlap a példa erre, ahol vállalatok tudományos problémákat tesznek közzé. Az innovációs közösség nyílt és decentralizált: Bárki felvethet problémákat, javasolhat megoldásokat, és eldöntheti, hogy melyik ötletet használja – ahogy az a Linux nyílt forráskódú szoftver közösségben történik. A konzorcium olyan résztvevők zártkörű csoportja, akik egyenlő felekként működnek együtt, közösen választják ki a problémákat, döntenek a munka menetéről, és választják ki a megoldásokat. Az IBM számos konzorciumot hozott létre más vállalatokkal a következő generációs félvezető-technológiák kifejlesztésére.
Egyik megközelítési mód sem felsőbbrendű, mindegyik stratégiai előnyökkel és hátrányokkal jár. A cégeknek, amikor a formák közül választanak, mérlegelniük kell azok előnyeit és kihívásait, és értékelniük kell, melyik működik legjobban az ő stratégiájukkal, képességeikkel, struktúrájukkal és eszközeikkel.
