Végre beindul a parlamenti munka: rögtön öt vizsgálóbizottságot állítana fel a Tisza Párt – mutatjuk a részleteket
Az ünnep miatt ezen a héten kedden, 13 órakor kezdődik az Országgyűlés ülése. A napirend elfogadása után a képviselők több, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról is dönthetnek. Az országgyűlési törvény alapján ezek létrehozásáról vita nélkül határoz a parlament.
Öt vizsgálóbizottságot állított Magyar Péter
A határozati javaslatok szerint öt vizsgálóbizottság kerülhet napirendre. Ezek közül az egyik a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, egy másik a kegyelmi ügy felelőseit vizsgálná. Külön testület foglalkozhatna a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével, valamint az MNB működésével kapcsolatos visszaélések feltárásával is. Az ötödik kezdeményezés
a végrehajtási visszaélések kivizsgálását célozza.
A vizsgálóbizottságok felállítása a Tisza Párt részéről azt jelzi, hogy a frakció több, korábban vitatott közéleti és intézményi ügyet parlamenti keretek között kíván vizsgálni. Az ellenzéki, illetve korábbi kormányoldali szereplők szempontjából ugyanakkor ezek a testületek politikai elszámoltatási eszközként is értelmezhetők. A parlamenti eljárás oldaláról nézve a bizottságok létrehozása önmagában még nem jelent megállapítást, hanem a feltáró munka intézményi keretét adja meg.
Sűrű lesz az Országgyűlés ülése
A keddi ülésen Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyéről is dönthetnek. A fideszes politikus a Józan ész című műsorban arról beszélt, hogy maga is meg fogja szavazni mentelmi jogának kiadását. A Magyar Nemzet szerint a politikus úgy fogalmazott: Magyar Péterrel szemben ő nem bújik a mentelmi joga mögé. A határozathozatalokat követően az azonnali kérdések és válaszok órája következik, majd félórás időkeretben kérdések hangzanak el.
A hét másik, szerdai ülésen kiemelt politikai ügye az alaptörvény tizenhatodik módosításának vitája lehet. A javaslatot Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora nyújtotta be. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Ez azt jelentené, hogy
a szabály Orbán Viktorra is vonatkozna.
Magyar Péter a kampányban többször beszélt arról, hogy választási győzelem esetén az alaptörvényben korlátoznák a miniszterelnöki ciklusok számát. A Tisza Párt korábban azzal indokolta az elképzelést, hogy korlátozni kell a hatalomkoncentrációt. A bírálók szerint ugyanakkor a javaslat politikai célja Orbán Viktor esetleges visszatérésének kizárása lehet.
Vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is
Az alaptörvény-módosítás megalapozná a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, emellett rögzítené, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák vagyona nemzeti vagyon.
Gulyás Gergely korábban különösen aggasztónak nevezte az alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének teljes törlését. Értelmezése szerint ez nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését készítené elő, hanem azt az alkotmányos alapot is megszüntetné, amely eddig lehetővé tette
- a migrációs paktum elutasítását és
- az illegális bevándorlással szembeni fellépést.
Gulyás szerint mindebből az következik, hogy a Tisza-kormány hosszabb távon el akarja fogadni az európai migrációs paktumot. A politikus úgy véli, ez ellentétes lenne Magyarország érdekeivel és a Tisza Párt kampányban tett ígéreteivel is, mivel szerinte korábban azt állították, hogy nem változtatnának a Fidesz–KDNP-kormányok által képviselt szigorú migrációs politikán.
