Egészség az kell!

Egészség, illetve fittség, szépség, fiatalság – ez a három fontos kelléke az érvényesülésnek, legyen szó magánéletről, álláspiacról, bármilyen társadalmi megítélésről.

Koczó Ildikó Diszkrimináció Kezdjük az utóbbival, a fiatalsággal, amelyet nincs lehetőségünk befolyásolni, az életkorunk adott. Szakértőink állítják: Magyarországon már a negyvenévesek is öregnek számítanak, hiába tiltja a törvény, dívik az életkori diszkrimináció. A munkakeresés és a szakmai érvényesülés is nehezebb egy bizonyos kor felett, ez a versenyszférában nagyjából negyvenéves kor körül van – hangsúlyozta lapunknak Illanitz Elemér. A Dr. Rose Medical Center orvos igazgatója hozzátette: a diszkrimináció alapja a dolgozó fizikális és mentális kapacitásának romlása, pedig ez nem feltétlenül köthető adott korhoz, így hiba általánosítani. Hasonló véleményen van Joó Zsuzsanna, a Karrieriskola Kft. ügyvezető igazgatója is. Úgy véli, férfiak és nők egyaránt megsínylik az életkori megkülönböztetést, ám a vállalatok ezen hozzáállása tartósan nem maradhat fenn, hiszen a társadalmak világszerte öregszenek, így egyre nagyobb szükség lesz a középkorú és idős generációra is.

Szépség Nézzük tovább az érvényesülési listánkat: szükség van szépségre is. Érdekesség, hogy míg a nyugat-európai országokban a válság hatására alaposan csökkentek a szépészeti beavatkozások, addig Kínában ennek épp az ellenkezője történt. Itt a plasztikai sebészeti beavatkozások fele a munkához köthető. Még a kormány állásainál is a jelentkezőket külső megjelenésük alapján osztályozzák. Egy extrém eset: egy közép-kínai tartományban a köztisztviselőknek kikötötték, hogy „szimmetrikus mellük” legyen.

A szépség nagymértékben befolyásolja az érvényesülést. Kutatások bizonyítják, hogy a szép külsejű emberek sikeresebbek az életben. Ennek pszichológiai oka van: hajlamosak vagyunk öntudatlanul is jó tulajdonságokkal felruházni őket, könnyebben elfogadjuk azt, amit mondanak, hiszünk nekik. A másik oldalról megközelítve a kérdést: a szép embereknek általában nagyobb az önbizalma, és ez akaratlanul is kisugárzik, magabiztossá teszi őket. Orvosaink kiválasztásánál azonban nem a külső, hanem a szakértelem, a szakma messzemenő ismerete a legfőbb szempont, de feléjük is szigorú elvárás az, hogy mindig ápoltak legyenek. Az ápoltság elengedhetetlen része a jó megjelenésnek, így könnyebben kialakul a bizalom az orvos irányába. Az a törekvésem, hogy pácienseink úgy jöjjenek el hozzánk, hogy tudják, nálunk mindig mosolygós, barátságos és segítőkész munkatársakkal találkoznak, legyen szó orvosról, nővérről vagy front office munkatársról.Szépnek születni kell? Netán mi magunk is sokat tehetünk érte? A lapunk által megkérdezett szakértőkkel egyetértésben az utóbbira tippelünk, s nemcsak a híres közmondás miatt, miszerint a szépség belülről fakad, hanem amiatt is, mert jó néhány szépségtipp már a mindennapi élet részévé vált. Gondoljunk csak a fogszabályzásra, a sminkelésre, a hajfestésre. Gordon Patzer chicagói professzor egyik könyvében, a Looks: Why They Matter More Than You Ever Imagined (Külső: miért számít jobban, mint valaha is hitted) állítja, a vállalatok a megnyerő külsejű embereket akarják alkalmazni, azok ugyanis jobban teljesítenek, hiszen népszerűbbek, a kollégák kedvelik őket, szívesebben dolgoznak velük együtt, így a „szépeknek” van önbizalmuk, kedvük nagyot alkotni. Hasonló véleményen van Tiziana Casciaro, a Torontói Egyetem menedzsmentprofesszora is. Ő úgy véli, fontosabb, hogy szeressenek a munkahelyünkön, mint hogy megfelelően képzettek legyünk a pozíció betöltésére.

Egy a Journal of Labor Economicsban megjelent kutatás eredménye bizony alátámasztja a két professzor állítását. A vonzó emberek átlagosan öt százalékkal jobban keresnek átlagos külsejű kollégáiknál, sőt, több erkölcsi elismerést, kitüntetést is kapnak. Illanitz Elemér szerint annak, hogy a dekoratívabb emberek könynyebben jutnak előbbre, egyértelműen pszichológiai oka van. A szép embereket hajlamosak vagyunk öntudatlanul is jó tulajdonságokkal felruházni, könnyebben elfogadjuk azt, amit ők mondanak, hiszünk nekik. A másik oldalról megközelítve a kérdést: a szép embereknek általában nagyobb az önbizalma, és ez akaratlanul is kisugárzik, magabiztossá teszi őket. Egy ilyen munkatárs jó fényt vet a cégre, külsejével is pozitív képet kapcsol az adott termékhez. Szívesebben tárgyal vele a partner, könnyebben győzi meg a kétkedőket.

Testsúly No persze akad ellenvélemény is: Richard St. John, a Buta, csúnya, szerencsétlen és gazdag című könyv szerzője annyira meg van róla győződve, hogy a külső adottságok és a személyes képességek között nincs összefüggés, hogy ő rendszerint a legelőnytelenebb külsejű jelentkezőt alkalmazza. „Nem azt mondom, hogy a szépség nem segít abban, hogy sokan randira hívjanak valakit, de állítom, nem segít abban, hogy sikereket érj el az élet más területén” – írja kötetében.
Joó Zsuzsanna szerint az igazság valahol félúton van. Ha nem is kell modellnek lenni, a karrierépítés során valóban jól jön a kellemes és harmonikus megjelenés, amely azt sugallja, hogy a munkavállaló igényes önmagával szemben – fogalmaz. A karrier-tanácsadó viszont azt tapasztalja, hogy a testsúly bizony eldöntheti egy-egy álláskereső, karrierépítő sorsát. A kirívóan nagy túlsúly ugyanis nemcsak a szemet zavarhatja, hanem el is gondolkodtathatja a munkaadót: mennyire lehet egészséges az a szervezet, amely ennyi felesleget cipel?
Egy egészségmegőrzést segítő kutatás szerint az a vezető él megfelelően, aki hetente legalább háromszor 45 percet edz, ám az sem baj, ha ez az idő egy-másfél óra. Ezzel nemcsak a testsúlyt lehet kordában tartani, hanem a testi és a lelki állóképességet is. A sikeres embernek önfegyelme van – a munkabeosztása is ezt bizonyítja –, és sokkal több kutatás támasztja alá az edzés jótékony hatását, mint hinnénk, serkenti az agyműködést, a koncentrációt. Úgy tűnik azonban, hogy az egészség megőrzésében, a fittség megszerzésében és megtartásában még bőven van mit fejlődnünk, sőt, a vállalatok is nagyobb mértékben ösztönözhetnék ezeket – preventív jelleggel.
„Létezik egy furcsa felfogás a munkáltatók körében, miszerint az egészséges dolgozó az, aki nem megy betegállományba. Arra nem gondolnak, hogy a munkatársak hány százaléka produkál a folyamatos stressz és hajtás miatt pszichoszomatikus betegségeket” – hívta fel a figyelmet Joó Zsuzsanna. A kiégés tünetei sokáig rejtve maradnak még az érintett előtt is, ám súlyos esetben pályamódosításhoz, menedzserek esetében az úgynevezett „kiszálláshoz” vezethetnek, amikor a vezető valami egész más tevékenységbe kezd, mint amit korábban végzett. Nem véletlen, hogy felelősen gondolkodó cégek ma már nagy hangsúlyt fektetnek a karrier és magánélet összeegyeztetésére például tréningeken vagy coachok alkalmazásával, sőt, több egészségjavító intézkedést is bevezetnek – emelte ki a szakember.

Prevenció Ha azt gondolnák, hogy mindez csak magyarországi probléma, tévednek. „Semelyikünk sem kételkedik a dohányzás negatív hatásában, a túlzott alkoholfogyasztás vagy az elhízás egészségre gyakorolt hatásában, de csak néhányunk érti meg a munkaminőség egészségre gyakorolt hatását. A munka, a munkahely minősége nagyon fontos a fizikai és mentális egészség, sőt, a társadalmi beilleszkedés szempontjából is. Az embereket tartós betegség miatti munkakiesés esetén leminősítik, elveszítik a kapcsolatot a munka világával, egyben a képességeket és magabiztosságot a munkába való viszszatéréshez” – fogalmazott nemrég Dame Carol Black professzor, az Academy of Medical Royal Colleges elnöke. S vajon mit mond egy magyar szakember? Nagyon sok közép- és felső vezető hajlamos elvetni a sulykot, és az érvényesülés jegyében egyre többet dolgozni, miközben olyan stresszhatások érik, amelyeket a szervezete már nem tud feldolgozni – húzta alá Illanitz Elemér. A túlhajszolt ember hamar kifárad, nehezebben koncentrál, kedélyállapota romlik, és ezek a tényezők a munkájára is negatív hatással vannak. Ezért is hangsúlyozzák a preventív jellegű szűrővizsgálatok jelentőségét, mert egyfelől az időben felismert betegségek jó eséllyel gyógyíthatók, másfelől hiszünk benne, hogy a testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges dolgozók biztosabb támaszt jelentenek minden cég számára.

Véleménykülönbség A Michigani Egyetem kutatói arról készítettek felmérést, vajon a vállalatok milyen egészségjavító intézkedéseket támogatnak a leggyakrabban, s ezzel szemben mit várnának a dolgozók. Kiderült, a cégek a dohányzás csökkentése után a fizikai fittség elősegítésére áldoznak, majd a higiénia mellett még a szűrővizsgálatokra és a stresszmenedzsmentre is. A dolgozók más sorrendet szabnának – ha rajtuk állna, elsősorban gyakoribb szűrővizsgálatokat preferálnának, valamint a fizikai és a mentális fittség támogatását kérnék a vállalatuktól. Elgondolkodtató, amit a kutatás egyik vezetője megfogalmazott: „Ha a cégek többet áldoznak ezekre a területekre, figyelembe véve a dolgozói preferenciákat, nemcsak a munkahelyi jobb közérzetet érik el és csökkentik a betegszabadnapok számát, hanem egyszerűen életben tartják a munkavállalóikat. Ez az igazi társadalmi felelősségvállalás.”

A szépség nagymértékben befolyásolja az érvényesülést. Kutatások bizonyítják, hogy a szép külsejű emberek sikeresebbek az életben. Ennek pszichológiai oka van: hajlamosak vagyunk öntudatlanul is jó tulajdonságokkal felruházni őket, könnyebben elfogadjuk azt, amit mondanak, hiszünk nekik. A másik oldalról megközelítve a kérdést: a szép embereknek általában nagyobb az önbizalma, és ez akaratlanul is kisugárzik, magabiztossá teszi őket. Orvosaink kiválasztásánál azonban nem a külső, hanem a szakértelem, a szakma messzemenő ismerete a legfőbb szempont, de feléjük is szigorú elvárás az, hogy mindig ápoltak legyenek. Az ápoltság elengedhetetlen része a jó megjelenésnek, így könnyebben kialakul a bizalom az orvos irányába. Az a törekvésem, hogy pácienseink úgy jöjjenek el hozzánk, hogy tudják, nálunk mindig mosolygós, barátságos és segítőkész munkatársakkal találkoznak, legyen szó orvosról, nővérről vagy front office munkatársról. Késleltetett öregedés Érdemes megfontolni ezt a mondatot: az öregedést megállítani nem, de késleltetni lehet és ma már szinte kötelező is. A mai kor (verseny)szelleme arra inspirál időset és fiatalt, hogy fokozottabban tartsa karban magát: aki külsőleg rendben van, az a belsőjében is harmóniát teremt. Ez a harmónia kisugárzik. Magabiztosabb, s ez is feltételezi a munkabírását. A sugárzó külső egészséges embert feltételez.

Saját tapasztalatom, hogy azok a vendégek, akik állásinterjú előtt állnak, többször veszik igénybe az arc-, illetve a testkezelő szolgáltatásokat. Nemrégiben egy fiatal jogásznő járt nálam, és minden egyes interjú előtt arcsimító kezelést kért. Azt mondta, hogy üdébb az arca, árad belőle

a magabiztosság. A negyedik kezelést követő állásinterjún sikerrel járt. Ilyen bőrsimító, ránctalanító kezelést garantál például a legújabb hideglézeres technológia, melyhez egy speciális hyaluron-szérumot is kifejlesztettek, s ez azonnali arcliftinget eredményez. A mai táplálkozási szokások és a mozgáshiány sokkal jobban terheli a szervezetet, pedig

a fittség is jó közérzetet teremt. Az ülőmunka például a combokat és a feneket veszi erősebben igénybe, sok salakanyag-lerakódással. Ezen segít az úgynevezett zsírgyalu, amely görgő-szívófejes technikájával kitakarítja a szövet közti salakanyag-felszaporodásokat.

Ma a szépségipar hihetetlen módon fejlődik, érdemes „kihasználni” azt az innovációt, amely a szektorban kötelező. Nem állítom, hogy annak, aki szép és fitt, biztosan sikeres lesz az élete, de aki elhanyagolja önmagát,

a lelkét, a testét, az biztos, hogy nem vagy kevésbé számíthat környezete elismerésére.

Laky Andrea,

az Antre Body Cosmetics tulajdonosa Joó Zsuzsanna, a Karrieriskola Kft. ügyvezető igazgatója

Létezik egy olyan felfogás a munkáltatók körében, hogy az az egészséges dolgozó, aki nem megy betegállományba. Arra nem gondolnak, hogy a munkatársak hány százaléka produkál a folyamatos stressz és hajtás miatt pszichoszomatikus betegségeket. A kiégés tünetei sokáig rejtve maradnak még az érintett előtt is, ám súlyos esetben pályamódosításhoz, menedzserek esetében az úgynevezett kiszálláshoz vezethetnek. Nem véletlen, hogy felelősen gondolkodó cégek ma már nagy hangsúlyt fektetnek a karrier és a magánélet összeegyeztetésére például tréningeken vagy coachok alkalmazásával. De megjelent a magánember szintjén is az öngondoskodás, azaz a tudatos életpálya-tervezés is, ezt már a saját klientúrámban is tapasztalom. Ebben az egészség és az életkori feladatok nagy szerepet kapnak. -->