Az egészségügyi befektetés a gazdaság motorja
Annak ellenére, hogy az Európai Unió nem ír elő részletes kötelezettségeket a tagországok egészségügyére, a szociális biztonság, a transzparenciadirektíva átvétele és az EU-pénzalapok pályázati feltételei nem kerülhetők ki. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása is kikényszeríti a harmonizálást. Jó példa erre, hogy az Európai Gazdasági Közösség már a megalakulástól kezdve számos olyan normát fogadott el, amelyek az egészség védelmét szolgálják, köztük például a munkahelyi egészségügyre, a fogyasztó- és környezetvédelemre, a kutatásokra szóló szabályokat - mondta az egészségügyi miniszter. Kökény Mihály szerint az egységes belső piac hatása tetten érhető az egyébként tagállami hatáskörben lévő egészségügyi és szociális ellátórendszeren. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez a bonyolult összefüggésrendszer alkotja közösségi szinten a "kemény" követelmények és a "lágy" elvárások összetett mechanizmusát.
A több mint 270 résztvevővel tartott tanácskozáson előadást tartottak a csatlakozást előkészítő két egészségügyi kormányzat miniszterei is. Számba véve a csatlakozási előmunkálatokat, az egészségügy rendezett rendszerré alakításának megkezdését említette az Orbán-kormány első tárcavezetője. Gógl Árpád akkor is úgy látta, hogy a rendetlenség gátolhatja az EU-normáknak való megfelelést. Többletpénzbevonásra is sor került az ágazatban, s teljessé tették a kötelező oltásokat, egyúttal megalapozták az élelmiszerek és vegyszerek ellenőrzéséhez szükséges laborhatárokat. Hozzáláttak a sürgősségi betegellátás európai szintű, országos rendszerének kiépítéséhez, s Gógl megnyugvással veszi tudomásul, hogy e programot a jelenlegi kormány tovább folytatja.
Azt senki sem gondolja, hogy holnaptól drasztikus változásokat tapasztal, ha föl kell keresnie a szakrendelőt, vagy beutalják őt valamelyik kórházba. Sajnos május elsején és még egy jó ideig többségében ugyanazokkal a lepusztult ingatlanokkal szembesül, amelyek évtizedek óta várnak a renoválásra. Szerencsének mondható viszont, hogy holnap még ugyanazokkal a többségükben szolgálatkész, nagy tudású orvosokkal, szakdolgozókkal találkozik, akiket régóta ismer. Ám az egyelőre kiszámíthatatlan, hogy fél-egy év múlva is a megszokott arcok várják-e majd őt.
Ugyanis éppen a munkaerő szabad áramlása hazánkra is kötelező elvének alkalmazása elszippanthatja a kiváló magyar orvosokat, ápolónőket. S ugyan keletről jöhetnek helyükre mások, kár lenne a drága pénzen kitaníttatott (egy medikus kiképzése meghaladja a 20 millió forintot) magyar doktorokért. A veszély nem lebecsülendő, hiszen már ma minden tizenegyedik orvosi állás betöltetlen, másként szólva 5-7 nagy kórház vagy 7-8 nagy szakrendelő orvoskara hiányzik, s hasonló a helyzet a védőnők és a nővérek esetében is - állítja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. S ugyan a legtöbb EU-tagállam egészségügye is munkaerőhiánnyal küzd, ám a hazainak négy-ötszörösét kitevő EU-s bérek vonzásának hatására például a magyar doktorokkal pótolhatják a hiányt.
A gazdasági tárca államtitkára szerint a lakosság egészségi állapota, szociális helyzete, az egészségügy problémái erőteljes hatást gyakorolnak a társadalomra. Magyari László szerint ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatások a gazdasági élet egyik legjelentősebb szektorát alkotják, amelynek számottevő munkaerő-piaci, biztosítási és kereskedelmi vonatkozásai vannak. Ezért támogatja a gazdaságpolitika a magyar egészségügy átalakításának legújabb koncepcióját, amely az államtitkár szerint a mostaninál igazságosabb hozzáférést teremt majd a betegeknek, korszerű szerkezetben működő, ellenőrizhető, elfogadható minőségű, az EU-csatlakozás után versenyképes, fenntartható fejlődést biztosító és finanszírozható rendszert teremt.
A hamarosan kormány elé kerülő, az egészségügyi ellátásszervezőkről szóló törvényjavaslat alapelve szerint az egészségbiztosító lakosságszám-arányosan, a szükségletekhez igazodó betegellátást valósít meg. Az ellátást szervezők ugyanis közvetlenül érdekeltek abban, hogy betegeik a szükséges és megfelelő minőségű szolgáltatást a megfelelő helyen kapják meg - állítják a javaslat készítői.
Az elvárás azonban számos kételyt vet fel.
A Magyar Kórházszövetség álláspontja szerint is rendkívül kockázatos az irányított betegellátási rendszer teljes országra való kiterjesztése. A politikai konszenzust nélkülöző reformkoncepció megvalósíthatatlan látomássá csökevényesedhet - fogalmazott Golub Iván. A 160 magyar kórház szövetségének elnöke azt jósolja, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer feszültségeivel a csatlakozást követően tartósan számolni kell. Ezt a finanszírozás reformja mellett megtakarításokkal, forrásbővítéssel lehet oldani. Ez utóbbit az állami fejlesztési programok mellett az EU-pénzalapok, a magánbefektetések, a tőke közcélú, szabályozott és kontrollált bevonása, a hiteltámogatások, a következetes kórház-konszolidáció teremthetik elő. Az ellátásszervezőkről szóló törvényjavaslat éles kritikát kapott a konferencia résztvevőitől. Többségük tart a betegek jogainak csorbításától, s attól, hogy a betegellátást szervezők tulajdonosaiként belépő bankok és biztosítók "kiviszik" a rendszerből a közpénzeket.
Az egészségügy konszolidációja megkezdődött, az intézmények ötöde vissza nem térítendő hiteltámogatást is kapott, sőt, két éve átlagosan 50 százalékos béremelésre is sor került az ágazatban. Ám a tőkeinjekció leállt, pedig az elmúlt évtizedben 1500 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. A GDP részesedése lényegesen (az egészségügy egyes szereplői szerint 2, mások szerint 4 százalékkal) elmarad a 8-9 százalékos európai uniós átlagtól. S még rosszabb a kép, ha hazánk és a többi tagállam nemzeti jövedelmének nagyságához mérjük a százalékos arányt. Beszédes Orbán Istvánnak, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége elnökének fejtegetése. (Előadását az elnök távollétében Buzás László, a szövetség igazgatója mondta el.) E szerint a tizenöt tagállamban az egy főre jutó GDP 21 ezer dollár, a tíz csatlakozó átlaga 4300, míg hazánkban ez 5000 dollár.
Azzal mindenki egyetért, hogy a magyar népesség egészségi állapotában látványos változás csak európai egészségszemlélet kialakulásával, az egészség megtartásába, az egészségügyi beruházásokkal érhető el.
A csatlakozást előkészítő két magyar egészségügyi kormányzat munkájában kiemelt helye volt a határokon átívelő feladatoknak. Közte a népegészségügyi programnak, amelynek kidolgozója az 1990-es évek elejének országos tiszti főorvosa, Kertai Pál volt. A professzornak elég volt csupán az európai országok megbetegedéseit és halálozási mutatóit reprezentáló térképekre nézni, hogy munkához lásson. Ezt folytatta Mikola István, az előző kormány második egészségügyi minisztere, majd Csehák Judit, a jelenlegi kabinet első tárcavezetője is. A születéskor várható átlagos élettartamot tekintve ugyanis 8-10 éves elmaradásunk volt a fejlett nyugathoz képest (ez mára a nőknél 6, a férfiaknál 8 évre csökkent), amin hazai és világbanki pénzekből finanszírozott prevenciós programok elterjesztésével is próbáltak segíteni. A népegészségügyi programok azonban hol kisebb, hol nagyobb nekibuzdulással folytak és folynak. Az egészségügyi ellátórendszer működtetésére szánt 400-500 milliárd forinthoz képest például az idei 16 milliárdos tárcaközi költségvetés elenyészően kicsi. Pedig minden politikai tényező elismeri: az ország növekedésének záloga az egészséges humán erőforrás. Jakab Ferencné, az egészségügyi tárca címzetes államtitkára előadásában utalt arra, hogy az EU-ban a szociális biztonság és a szolidaritás érték, amit nálunk is általános értékké kell tenni. Elmondta azt is, hogy az unió 2007-2013-ra tervetendő költségvetésében a jelenlegi 1100- 1600 milliárd forint ötszöröse jut az egészségügyre, amit megfelelő pályázatok benyújtásával lehet elérni.
