Kitörési pontokat lehet találni
A Világgazdaság exportösztönző rendezvény-sorozatának első állomása Békéscsaba, ahol ma szakértők segítségével mutatják be a kis- és középvállalatok számára azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket a külpiacra lépésben. A régiót alkotó három megyének a vállalkozói nincsenek könnyű helyzetben, bár lehetőségek azért vannak.
Bács-Kiskun megye gazdaságában meghatározó szerepet játszik az építő-, a nyomda-, a gép- és az élelmiszeripar, valamint a logisztika. A régió viszonylatában a megyében a legjelentősebb a külföldi tőke jelenléte, amely segíti az újrabefektetések kialakulását, és kedvező az új letelepedések vonzásának szempontjából is. Nem szólva arról, hogy a hazai kis- és középvállalati kör számára is rákapcsolódási pontokat kínál, akár beszállítói, akár közvetlen exportlehetőségek szempontjából. A megye lehetséges kitörési pontjai: a nagy hozzáadott értéket létrehozó, képzett munkaerőt igénylő tevékenységek (informatika-mikroelektronika, gépipar-autógyártás), valamint a logisztikai szolgáltatások fejlesztése – állítják szakértők.
A megye különösen a figyelem középpontjába került a nyáron, köszönhetően annak, hogy a Mercedes bejelentette, Kecskeméten zöldmezős beruházásba fog. A megye fontosabb vállalkozásai közé tartozik az Alföld Pro-Coop Zrt., a mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozó Axiál Kft., a műanyag- és fémipari profilú Phoenix Mecano Kecskemét Kft., a Kunpetrol Kft., a gépipari Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., az M-real Petőfi Nyomda Kft., a Hansa-Kontakt Kft., a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. és az Elektro Computer Kereskedelmi Zrt.
Békés megye gazdaságát a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépgyártás, a fémfeldolgozás, az üveg-, a nyomda-, az építő- és a vegyipar, valamint a tégla- és cserépgyártás adja. Emellett meghatározó a romániai szomszédság is. Békésben egyelőre még jóval kevesebb az olyan befektető, amelyre rácsatlakozva a helyi kkv-k lehetőségekhez juthatnak. Ez részint azzal is összefügg, hogy a közúti infrastruktúra még ma is nagyon hiányos. Ám azért a befektetők már ott vannak, például az üveggyártással foglalkozó Guardian Orosháza Kft. További jelentős nagyvállalatai a megyének a hasonló profilú O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft., az építőipari anyagokat gyártó Tondach Magyarország Zrt., illetve a Wienerberger Téglaipari Zrt., de megemlíthető az autóalkatrész- és a mezőgazdasági gépgyártás területén a Linamar Hungary Nyrt., a vegyipari Henkel Magyarország Kft., az élelmiszer-ipari Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a nyomdaipari Kner Packaging Kft., a híradás-technikai Hirschmann Car Communication Kft. vagy az autóalkatrész-gyártó Csaba Metál Zrt. is.
Csongrád megyében a vegy-, az építőipar, illetve a tudásalapú gazdaság (biotechnológia, szoftveripar, szolgáltató központok) jelenléte a meghatározó. A megye egyik kitörési pontja a szegedi egyetem köré szerveződő k+f, illetve az arra építő ipar lehet. Miután a délkelet-európai régió Magyarország számára is egyre kiemeltebb fontosságú – befektetőként és exportpiacként egyaránt –, a megye vállalkozásai számára is potenciális növekedési lehetőségként jöhet szóba. A külföldi befektetők igazából még csak mostanság kezdik felfedezni a megyét, amelynek jelentősebb vállalati közé tartozik a Démász Zrt., a Dégáz Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Sole Hungária Tejipari Zrt., az építőipari Kész Kft., az élelmiszer-ipari Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt., az elektronikai és világítástechnikai felszereléseket gyártó Legrand Kontavill Zrt., a kerámiaipari Villeroy & Boch Hungária Zrt., a gumiipari Phoenix Rubber Gumiipari Kft., az állateledel-gyártó Masterfoods Magyarország Gyártó Kft. és az üvegipari Szilánk Zrt.
Ha az exporttevékenység és a lehetőségek szempontjából vizsgáljuk a régiót, az állapítható meg, hogy a Dél-Alföld exportképes termékeinek és szolgáltatásainak jelentős részét pár jellemző ágazat adja. A régió földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a környező országokba irányuló export és érdeklődés jelentősebb az országos átlagnál – állítják az ITD Hungary helyi szakértői. Mindez abban is megnyilvánul, hogy a régió vállalkozásai rendszeres résztvevők a szomszédos országok kiállításain és egyéb gazdasági rendezvényein (jellemzően a vegy-, a gép-, az építő- és az élelmiszeripar, valamint az új típusú szövetkezetek képviselői). A határon átnyúló európai uniós források elérése érdekében számottevő a hajlandóság nemzetközi klaszterek létrehozására. A CEFTA és az Orosz–Szerb Szabad Kereskedelmi Megállapodás lehetőséget nyújt szektorfüggetlen gyártáskihelyezésre, amelyre több példa is van a Vajdaság, Bulgária és Románia területén. Az, hogy a szomszédos országok egyfajta menekülési útvonalat jelenthetnek a hazai cége számára, az építőipar kiválóan illusztrálja: az ágazat aktivitása számottevően megnőtt a környező országok felé. Emellett a környezetvédelmi technológiák külföldi értékesítése is jelentős.
Kitörési pont lehet a régió számára a kutatóközpontokban felhalmozott óriási k+f potenciál gazdasági hasznosítása olyan iparágak, mint a bio- vagy a szoftveripar meghonosításával, továbbá a régió földrajzi helyzetéből adódó logisztikai szerepének erősítése ilyen beruházások megvalósulásával. A Dél-Alföld régióban három helyszínt jelölt meg az az országos koncepció, amely tíz országos logisztikai szolgáltató központra terjed ki, ezek: Baja, Szeged és Békéscsaba térsége. VG
Segítség és támogatás több helyről
A Dél-Alföld régió kis- és középvállalkozásainak fennmaradása, boldogulása, fejlődése szempontjából nagyon is elkél mindaz a segítség, támogatás, amelyet a különféle állami intézmények kínálnak számukra. Nem véletlenül népszerűek például az ITD Hungary kereskedelemfejlesztési pályázatai a térségben, vagy azok a – kül-, illetve belföldön tartott – rendezvények, amelyek célja üzleti partnerkapcsolatok kiépítése.Az Eximbank és a Mehib is több konstrukciót kínál a kkv-k számára, amelyek egyébként kiemelt partnerei a két intézménynek. Példaként említette erre Rosta György, az Eximbank vezérigazgató-helyettese a tavaly elkülönített ötmilliárd forintos költségvetési hátterű garanciakeretet.
Azok a vállalkozások, amelyek érdeklődnek a három említett állami intézmény által kínált különféle segítség – pályázatok, támogatott és kedvezményes hitel-, illetve garanciakonstrukciók – iránt, a következő honlapokon találhatnak bővebbb információkat: www.itd.hu, www.eximbank.hu, www.mehib.hu
Az Eximbank és a Mehib is több konstrukciót kínál a kkv-k számára, amelyek egyébként kiemelt partnerei a két intézménynek. Példaként említette erre Rosta György, az Eximbank vezérigazgató-helyettese a tavaly elkülönített ötmilliárd forintos költségvetési hátterű garanciakeretet.
Azok a vállalkozások, amelyek érdeklődnek a három említett állami intézmény által kínált különféle segítség – pályázatok, támogatott és kedvezményes hitel-, illetve garanciakonstrukciók – iránt, a következő honlapokon találhatnak bővebbb információkat: www.itd.hu, www.eximbank.hu, www.mehib.hu A Dél-Alföld régió jelene és lehetséges jövője Forrás: ITD Hungary, VG-gyűjtés
Erősségek
Erős k+f kapacitás (biotechnológia, élettudományok)
Sokszínű, magas szintű felsőoktatási potenciál
Erős feldolgozóipari tradíciók
Változatos termelési lehetőségeket nyújtó mezőgazdaság
Kedvező turisztikai adottságok
Logisztikai szempontból kedvező földrajzi helyzet, potenciális vízi utak
Kedvező természeti adottságok (folyók, éghajlat, termőföldek)
Alternatív energiaforrások
Épített és kulturális örökség
Nagyszámú civilszervezet jelenléte
A tudásipar megtelepülése
Lehetőségek
2007 és 2013 között megjelenő gazd.-fejlesztő és munkahelyteremtő források megjel.
Innovatív kkv-k létrejötte
A civil szféra erősödő szerepvállalása
Nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések (autópálya, vasút-villamosítás)
A külföldi tőke jelenlétének erősödése
Uniós külső határ funkció
A gyógy-, az aktív és a sportturizmus felvirágzása
Alternatív energia alkalmazása
A mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztése
A termelői szerveződések közötti összefogás erősítése
Gyengeségek
Alacsony egy főre jutó GDP-értékek
Kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamatok
Rossz és hiányos infrastruktúra
Alacsony gazdasági aktivitás
Területenként kiemelkedően alacsony jövedelemtermelő képesség
Lassú gazdasági növekedés
Nagyvállalatok regionális jelenlétének hiánya
A beruházások alacsony aránya
A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar hiánya
Elaprózott birtokszerkezet
Innovációs és tudástranszfer hiánya
A hálózatosodás (klaszteresedés) alacsony szintje
Veszélyek
A munkaerő-piaci tendenciák romlása
A mezőgazdaságból élők gazdasági ellehetetlenülése
A pályázati lehetőségek kihasználatlansága
A határon túli gazdasági centrumok erősödése
A kutatási eredm. kutatói haszn. nem eléggé tám. jogszabályi és pénzügyi környezet
A szellemi tőke elvándorlása
A gazdasági szerkezetváltás és felzárkózás elmaradása
A képzési irányok és a piaci igények diszharmóniája
Korszerűtlen, kevésbé hatékony, környezetszennyező beruh., technológiák behozatala -->