Megszólalt az osztrák Raiffeisen Bank az ukrán aranykonvojról: nagyon furcsa magyarázatot adott – Ausztriát megrázta a botrány

Miközben az ukrán aranykonvoj ügyében a figyelem inkább Magyarországra és Ukrajnára vetül, a történtek Ausztriában is masszív hullámokat vertek a nyilvánosságban, miután kiderült: az osztrák Raiffeisen Bank bonyolította le az ügyletet az ukránokkal.

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás bűncselekmény gyanújával folytat büntetőeljárást, miután március 5-én hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állított elő.

Ezek Ausztriából tervezetten Ukrajnába, összesen

• 40 millió dollárt,
• 35 millió eurót
• és 9 kilogramm aranyat

szállítottak. Ez azonban csak egy töredéke, az idei teljes forgalomnak.

A NAV a nyomozást a büntetőjogi eljárásról szóló törvényt betartva, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével végzi. A történtek Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati nyilatkozatával bizonyos értelemben nyugvópontra jutottak.

Azt mondta Debrecenben a háborúellenes gyűlésen, hogy szerinte a sok ukránbarát hang Magyarországon csak részben őszinte és szívből jövő, a másik része zsebből jövő. "És tudni akarom, hogyan kerül az a pénz azokba a zsebekbe" – fogalmazott.

Azt is mondta, hogy nekik is csak kérdéseik vannak, hiszen azt sem tudják, hogy ez a pénzt "valahova vitték" vagy "idehozták". Gyanúsnak értékelte a történteket. "Csak kérdéseink vannak, de minden kérdésre meg fogjuk keresni, és meg is fogjuk találni a választ" – húzta alá.

Orbán Viktort egy másik kérdező az ukrán aranykonvoj lefoglalt pénzének a sorsáról is kérdezte. Az merült fel benne, hogy ezt az összeget be lehet-e forgatni magyar beruházásokba.

A miniszterelnök az erre vonatkozó válaszát először is úgy kezdte, hogy ennek a lefoglalt pénznek a sorsát majd elintézzük, ha tudjuk, hogy ez micsoda. "Addig itt marad!" – vetette közbe Lázár János.

– reagált Orbán Viktor. Ebből tehát kiderült, hogy az ukrán aranykonvoj által szállított nagy mennyiségű pénz és arany egyelőre nem kerül vissza Ukrajnához – bármennyire sem fog ez tetszeni Zelenszkij elnöknek –, mivel annak eredete és célja nem ismert.

Ukrán aranykonvoj: megszólalt az osztrák Raiffeisen Bank

Mint kiderült, osztrák oldalról a Raiffeisen Bank vett részt a különösnek tűnő ügyletben. A pénzintézet többször is megszólalt, legutóbb egy szóvivőjén keresztül nyilatkozott.

Először is leszögezte, hogy a bécsi Raiffeisen Bank International (RBI) a banktitokra hivatkozva nem tudja megerősíteni az Oschadbanknak szánt szállítmányt.

Az RBI szóvivője ugyanakkor kifejtette, hogy bankjuk már évek óta foglalkozik bankjegykerekedelemmel, és ennek során különböző jegybankokkal, biztonsági hatóságokkal és forgalmazókkal működik együtt.

Szombaton délután ugyanis megjelent egy részletes közlemény Ausztria legnépszerűbb pártja, az FPÖ részéről, amelyet Michael Schnedlitz jegyez, aki a párt főtitkára.

Ebben kronológiai sorrendben végigveszi, hogyan reagált a Raiffesien, merthogy állítása szerint az osztrák banknak nem csak egyetlen megszólalása volt, hanem több, amelyek egymásnak ellentmondóak voltak.

Schnedlitz azt írta, hogy a hatóságoknak ki kell zárniuk az eltitkolás és a bűncselekmény elkövetésének veszélyét Ausztrián belül. Hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de ellentmondásokat vél felfedezni egy lehetséges eltussolási kísérlet körül.

Felmerül a gyanú, hogy Ausztria nemcsak szemlélője, hanem központi szereplője az eseményeknek. Reális feltételezés, hogy – amennyiben a vádak beigazolódnak – most megpróbálhatják osztrák földön is eltitkolni a tényeket, vagy további vagyontárgyakat rövid időn belül elszállítani.

Ezért a hatóságok határozottan lépjenek fel az eltitkolás vagy a bűncselekmény elkövetésének veszélye ellen. 

– fogalmazott a Szabadság párt főtitkára. Követeli, hogy a pénzügyi felügyelettől (FMA) az adóhatóságon át az igazságszolgáltatásig vagy a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó ügyészségig (WKStA), haladéktalanul lépjen akcióba.

Szerinte felfoghatatlan összegekről van szó, amelyek még egy hadigazdaságban is minden elképzelhető mértéket túllépnek. "Közel 1,4 milliárdnyi fizikai készpénz és arany alig nyolc hét alatt az országúton? Miért nem utalják ezt az összeget? Nem kell nyomozónak lenni ahhoz, hogy lássuk a furcsa összképet és a vörösen villogó lámpákat" – értékelt.

Állítása szerint ugyanis az osztrák bank először letagadta az érintettségét. Egy szóvivő állítólag az AFP nemzetközi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a bank "nem érintett az incidensben", Schnedlitz szerint ez dokumentált.

Csakhogy később Ukrajnából teljesen más nyilatkozatok érkeztek: az Oschadbank, az ukrán nemzeti bank és az ukrán külügyminiszter egymástól függetlenül megerősítették, hogy a Raiffeisen Bank International (RBI) a szállítás szerződéses partnere.

Csak miután Ukrajna maga leplezte le a Raiffeisent, változtattak stratégiát és ismerték be az érintettségüket. Szerinte a Raiffeisennek a transzparencia jegyében válaszolnia kellene néhány egyszerű kérdésre: 

1. Hogyan kell azt érteni, hogy állítólag milliárdos nagyságrendű készpénzszállítások zajlanak és fizikai aranyé, de a bank az első napon azt állítja, semmi köze hozzá?
2. Az RBI jelenlegi érvelését, miszerint ők csupán egy normális „bankjegykereskedő” cég, Schnedlitz szintén érdekesnek találja. "Papíron ez természetesen egy létező üzleti terület a bankok számára. Azonban, hogyan fér össze a bankjegykereskedelem például az arannyal és a pénzszállítóban tartózkodó kétes kísérőszemélyekkel?
3. Honnan származik az állítólag több mint egymilliárd értékű pénz és arany, és ez hogyan illeszkedik az üzleti profilba?

Az ügynek bizonyosan lesz folytatása. Nem csak magyarországon és Ukrajnában, hanem most már Ausztriában is.