Hivatalos, Katar után itt a második bomba: leállítja az olajhatalom a kitermelését – vasárnaptól napi 300 ezer hordó tűnik el
Kuvait csökkenti az olajkitermelését és a finomítói kapacitásait, mivel kitermelést, mivel a Hormuzi-szoros továbbra is blokkolt – írta meg a Bloomberg szombaton egy hivatalos tájékoztatásra hivatkozva.q
A döntést világosan az „Iráni Iszlám Köztársaság Kuvait állam elleni folyamatos agressziójával" magyarázták, beleértve Irán fenyegetéseit Hormuzi-szorosnál a hajók biztonságos áthaladásával szemben.
Mindezt a 7. óriásvállalat közölte.
Olajkitermelés: itt a második olajhatalom, ami leáll
A kitermelés csökkentése szombat kora reggel megkezdődött,
körülbelül napi 100 ezer hordóval.
Várhatóan vasárnapra ez csaknem megháromszorozódik, tehát már 300 hordóról lesz szó. "A további fokozatos csökkentések a tárolók telítettségétől és a Hormuzi-szoros helyzetétől függenek" – mondta el egy, a terveket közvetlenül ismerő forrás, aki neve elhallgatását kérte a részletek bizalmas jellege miatt.
Az egy hete tartó közel-keleti háború gyakorlatilag teljesen megbénította a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, ami akadályozza az exportot, és hozzájárult ahhoz, hogy az olajárak több mint két éve nem látott csúcsra, hordónként majdnem 93 dollárig emelkedjenek.
Irak már a hét elején megkezdte a termelés visszafogását, mivel a tárolótartályok megteltek, míg Szaúd-Arábia leállította legnagyobb finomítóját, Katar pedig dróntámadások után bezárta a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportáló (LNG) üzemét.
A Kuwait Petroleum vis maiort (force majeure) jelentett be az olaj- és finomítói termékek értékesítésére vonatkozóan. Ez egy olyan jogi záradék, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalat ne teljesítse szerződéses kötelezettségeit rajta kívül álló körülmények miatt. A Bloomberghez eljutott a szóban forgó tájékoztató.
Kuvait igazi olajnagyhatalom. Az arab ország januárban naponta körülbelül
2,57 millió hordó olajat termelt.
Az ellátás egyetlen kivezető útvonala a Hormuzi-szoroson keresztül vezet. Szaúd-Arábia, a régió legnagyobb termelője viszont nyersolajkészleteinek egy részét már átirányította erről az útvonalról a Vörös-tenger partján fekvő Janbu felé.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kuvait már korábban megkezdte visszafogni a finomítóit, mert nem volt már hol tárolnia a termékeket, a tartályok ugyanis megteltek. A Kpler szerint az országban lévő tárolók nagyjából 12 nap alatt teljesen megtelnek, míg más források, például a JPMorgan elemzése szerint 18 nap van hátra, ha nem sikerül újraindítani az exportot.
Az ország üzemei – az Al-Zour, a Mina Al-Ahmadi és a Mina Abdullah – együttesen napi körülbelül 1,4 millió hordós kapacitással rendelkeznek. Az Al-Zour a Közel-Kelet egyik legnagyobb olajfeldolgozó létesítménye.
Kuvaitot – öböl menti szomszédaihoz hasonlóan – súlyos iráni rakéta- és dróntámadások érték a régióban pusztító háborúban. Az amerikai nagykövetséget több találat is érte, csakúgy, mint az amerikai csapatoknak otthont adó Ali Al-Salem légibázist és az ország fő utasszállító repülőterét.
Igaz, ezekért az iráni elnök éppen ma bocsánatot kért és ígéretet tett rá, hogy Irán nem folytatja ezeket a támadásokat, csak ha védekezést szolgálnak.
Mindenesetre Kuvait vezetése fontolgatja, hogy tovább szűkíti termelési és finomítási kapacitását és mindössze a belföldi fogyasztás fedezésére fog szorítkozni. A végleges döntés napokon belül várható.
Ez vérengzés: annyira nincsen gáz, hogy tízszeres árat fizetnek az LNG-hajókért, már Kína is szívja a fogát – 650 százalékos drágulás állt be egyetlen hét alatt
A globális LNG-szállítási piac meredek emelkedésnek indult: a modern LNG-tankerek napi bérleti díja egy hét alatt mintegy 40 ezer dollárról 300 ezer dollárra ugrott a közel-keleti konfliktus okozta zavarok miatt.
