A régió többre is képes lenne

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó (a 2006-os évre vonatkozó) területi GDP-adatai alapján Dél-Dunántúl a negyedik az ország hét régiója közül az egy főre jutó bruttó hazai termék mutatójában, s ez a pozíciója tíz éve változatlan. Az országos átlagtól 32,5 százalékkal elmaradva, 2006 végén 1,596 millió forint jutott egy lakosra. Három megyéje közül Baranya van e tekintetben a legjobb helyzetben (a 10. a megyei rangsorban), Tolna a 13., míg Somogy a 17. helyezésével a sereghajtók között van. A régióban egyébként a szolgáltató ágazatok hozzájárulása dominál a bruttó hozzáadott értékben, jóval lemaradva következik az ipar, majd a mezőgazdaság és végül az építőipar.
Nem rózsás a helyzet a régióban a külföldi működőtőke-beáramlás mutatóit nézve sem. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéjének egy lakosra jutó összege (szintén 2006-os KSH-adatok szerint) alapján Dél-Dunántúl az utolsó volt a régiók rangsorában. Az említett évben itt 803 százszázalékos külföldi tulajdonú vállalkozás működött, s 256 olyan, amelyben külföldi többség volt. Az előbbiek saját tőkéje 65,275 milliárd forintra rúgott, az utóbbiaké pedig 104,639 milliárdra.

Dél-Dunántúl gyengébb pozíciója összefügg a gazdaság szerkezetével – összegezték a Világgazdaságnak az ITD Hungary Zrt. regionális képviseleténél. A termelő ágazatokon belül a hagyományokból eredően a mezőgazdaság, a vad-, erdő- és halgazdálkodás, továbbá az ipari ágak közül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás tölt be az országos átlagnál jelentősebb szerepet. Az ipar egésze, illetve azon belül a feldolgozóipar viszont – a régión belüli második legjelentősebb aránya ellenére – lényegesen alacsonyabb szerepet játszik a térség teljesítményében, mint az országosan jellemző. Viszont a szolgáltató ágazatok közül az országos átlagnál nagyobb arányú volt Dél-Dunántúl teljesítménye a közigazgatás, a védelem, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén.
Dél-Dunántúl, mint az ország egyik jelentős felsőoktatási központjával, kutatóbázisával rendelkező régió, a belső erőforrásaira és a jól átgondolt fejlesztési programra alapozva a képzett munkaerőre építő iparszerkezet, valamint kis- és középvállalatok versenyképességét elősegítő innovációt támogató rendszer kiépítését tűzte célul, amelynek megvalósulása által megkönnyítheti a felzárkózást a fejlettebb európai régiók közé – vallják a szakértők.

Baranya. A legutolsó teljes éves adatok szerint tavaly Baranya megyében a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti mutatói alapján a megye összehasonlító áron mért ipari termelése az országostól elmaradó mértékben, csupán 5,4 százalékkal nőtt – olvasható a KSH-nál. A legalább ötven dolgozót foglalkoztató vállalkozások körében a termelés 1,5 százalékos bővülése mellett az értékesítési árbevétel 11 százalékkal maradt el az előző évitől – ez részben szervezeti változásokkal magyarázható. Igaz, az értékesítésen belül 31,7 százalékra emelkedett az exportarány, ám ez még így is jóval alacsonyabb, mint az országos, illetve régiós átlag. Az építőipar termelési értéke több mint negyedével esett vissza. A beruházások teljesítményértéke folyó áron számítva is elmaradt az előző évitől. A mezőgazdaság gyenge évet zárt. Csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 47,2 százalékról 43,5-re esett vissza, a munkanélküliségi ráta 7,7-ről 9,7 százalékra nőtt. Az átlagjövedelmek reálértéke 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől.

Somogy. Tavaly az iparban a négy főnél többet foglalkoztató szervezetek termelési volumene az országos átlagot meghaladó mértékben, 13 százalékkal nőtt, az ötven főnél nagyobb létszámú helyi székhelyű ipari szervezetek összehasonlító áras termelése még intenzívebb felfutást mutatott, 26 százalékkal haladta meg a 2006. évi produktumot. Ennek alapját elsősorban a feldolgozóipar exportlehetőségeinek 33 százalékos bővülése teremtette meg. A beruházások folyó áras teljesítményértéke szerényen emelkedett. A mezőgazdaságban a rendkívüli aszály visszavetette a hozamokat, a fontosabb szántóföldi növények – különösen a kukorica – termésmennyisége számottevően csökkent. Az alkalmazásban állók száma a négy főnél nagyobb létszámú szervezeteknél 4 százalékkal mérséklődött. Körükben a havi nettó kereset átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest (96 948 forint volt). A nyilvántartott álláskeresők év végi záróállománya 8,6 százalékkal meghaladta a 2006. december végit.

Tolna. Tavaly a kiemelt gazdasági ágazatok teljesítménye az ipar kivételével kedvezőtlenül alakult. A megyei ipar kibocsátása nőtt a 2006. évihez képest, ám a lakosságszámra vetített termelési érték az országosnak továbbra is alig több mint a felét tette ki. Az utóbbi évek legsúlyosabb aszálya sújtotta a mezőgazdaságot, tavaly valamennyi fontosabb növény terméseredménye elmaradt az azt megelőző néhány esztendő színvonalától. Valamelyest bővült a gazdasági szervezetek és azon belül a vállalkozások száma, a vállalkozási aktivitás azonban továbbra is alacsony. Az új beruházások teljesítményértéke folyó áron ugyan némileg emelkedett, az egy lakosra vetített összeg viszont az országos átlagnak az egy évvel korábbinál is alacsonyabb hányadát képviseli. A foglalkoztatás visszaesett, a munkanélküliség nőtt, az elhelyezkedési esélyek romlottak. A nominálkeresetek emelkedtek, a reálbér azonban csökkent a 2006. évihez képest.

- Paksi Atomerőmű Zrt. (Paks)

- Fastron Hungária Kft. – mechanikai és induktív alkatrészek gyártása, elektromechanikai szerelés (Tolna)

- Jako Kft. – járműalkatrészek gyártása (Szekszárd)

- BHG-ASZ Kft. – járműalkatrészek gyártása (Szekszárd)

- Prettl Hungária Kft. – kábelgyártás (Szekszárd)

- Van de Velde Kft. – női luxusfehérneműk gyártása (Szekszárd)

- Tolnatej Zrt. – Tolle tejtermékek gyártása (Szekszárd)

- Massive Hungária Kft. – világítástechnikai termékek gyártása (Tamási)

- Rutin Kft. – acélszerkezetes épületek gyártása (Dombóvár)

- EMA-Lion Kft. – zománcedények gyártása (Bonyhád)

Somogy megye

- Flextronics International Kft. – elektronikai termékek gyártása (Tab)

- Mol Földgázszállító Zrt. (Siófok)

- Kométa ’99 Zrt. – húsipar (Kaposvár)

- Sió-Eckes Kft. – gyümölcslégyártás, -forgalmazás (Siófok)

- Büttner Kft. – szerszámgyártás (Nagyatád)

- Videoton Holding Zrt. – elektronikai termékek (Kaposvár)

- Kapos Atlas Gépgyár Kft. – gépgyártás (Kaposvár)

- Magyar Cukor Zrt. – cukorgyártás (Kaposvár)

- Kőolajvezetéképítő Zrt. – (Siófok)

Baranya megye

- Elcoteq Magyarország Kft. – elektronikai termékek gyártása (Pécs)

- British American Tobacco Kft. – dohányipar (Pécs)

- Hauni Hungária Kft. – gépgyártás (Pécs)

- BUW Hungary Kft. – call center (Pécs)

- E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. – (Pécs)

- Pannonpower Holding Zrt. – energiatermelés, -szolgáltatás (Pécs)

- Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. – finomkerámia-, porcelángyártás (Pécs)

- Duna–Dráva Cement Kft. – cementgyártás (Beremend)

- Pécsi Sörfőzde Zrt. – (Pécs)

- Délhús – húsipar (Pécs)

- Mecsek Füszért Zrt. – élelmiszeripar (Pécs)

- Bólyi Mezőgazdasági Zrt. – (Bóly)

- Mohácsi Farostlemezgyár Zrt. – farostlemezgyártás (Mohács)

Forrás: ITD Hungary Zrt. Dél-dunántúli Regionális Képviselet

- Paksi Atomerőmű Zrt. (Paks)

- Fastron Hungária Kft. – mechanikai és induktív alkatrészek gyártása, elektromechanikai szerelés (Tolna)

- Jako Kft. – járműalkatrészek gyártása (Szekszárd)

- BHG-ASZ Kft. – járműalkatrészek gyártása (Szekszárd)

- Prettl Hungária Kft. – kábelgyártás (Szekszárd)

- Van de Velde Kft. – női luxusfehérneműk gyártása (Szekszárd)

- Tolnatej Zrt. – Tolle tejtermékek gyártása (Szekszárd)

- Massive Hungária Kft. – világítástechnikai termékek gyártása (Tamási)

- Rutin Kft. – acélszerkezetes épületek gyártása (Dombóvár)

- EMA-Lion Kft. – zománcedények gyártása (Bonyhád)

Somogy megye

- Flextronics International Kft. – elektronikai termékek gyártása (Tab)

- Mol Földgázszállító Zrt. (Siófok)

- Kométa ’99 Zrt. – húsipar (Kaposvár)

- Sió-Eckes Kft. – gyümölcslégyártás, -forgalmazás (Siófok)

- Büttner Kft. – szerszámgyártás (Nagyatád)

- Videoton Holding Zrt. – elektronikai termékek (Kaposvár)

- Kapos Atlas Gépgyár Kft. – gépgyártás (Kaposvár)

- Magyar Cukor Zrt. – cukorgyártás (Kaposvár)

- Kőolajvezetéképítő Zrt. – (Siófok)

Baranya megye

- Elcoteq Magyarország Kft. – elektronikai termékek gyártása (Pécs)

- British American Tobacco Kft. – dohányipar (Pécs)

- Hauni Hungária Kft. – gépgyártás (Pécs)

- BUW Hungary Kft. – call center (Pécs)

- E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. – (Pécs)

- Pannonpower Holding Zrt. – energiatermelés, -szolgáltatás (Pécs)

- Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. – finomkerámia-, porcelángyártás (Pécs)

- Duna–Dráva Cement Kft. – cementgyártás (Beremend)

- Pécsi Sörfőzde Zrt. – (Pécs)

- Délhús – húsipar (Pécs)

- Mecsek Füszért Zrt. – élelmiszeripar (Pécs)

- Bólyi Mezőgazdasági Zrt. – (Bóly)

- Mohácsi Farostlemezgyár Zrt. – farostlemezgyártás (Mohács)

Forrás: ITD Hungary Zrt. Dél-dunántúli Regionális Képviselet DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE Lehetőségek

- a gazdaság elmozdulhat a nagyobb külgazdasági nyitottság felé

- az ipar megfelelő támogatással képes stabilizálódni

- a mezőgazdaság képes a pozíciója erősítésére

- a szolgáltatási szektor fel tudja szívni a szabad munkaerőt

- a régióban jelen van a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztő szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthető

- adottak a működő tőke vonzásának a lehetőségei

- részben adottak és fejleszthetők az exportképes minőségi termelés szakmai és intézményi feltételei

- a környezetbarát mezőgazdasági technológiák térnyerése

- bővíthetők az erős felsőoktatás-bázisú szolgáltatások

- komplex turisztikai szolgáltatások, a minőségi turizmus fejlesztése

Veszélyek

- a régió nem képes bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba

- felerősödik a gazdasági verseny a régióban

- az ipari munkanélkülieknek nem teremtődik foglalkoztatási alternatíva

- az agrártermékek exportképessége terén nem történik elmozdulás

- nem teremtődnek meg a források a fejlesztésekre, beruházásokra

- nem erősödik a bizalom és az együttműködési készség

Erősségek

- megindult az ipari szerkezetváltás

- a high-tech megjelenése a régióban

- adott a képzett munkaerő és a munkaerőképzés, -átképzés minden feltétele

- adottak a versenyképes mezőgazdaság feltételei

- erős a felsőoktatási és az innovációs bázis

- meglehetősen jól funkcionáló nagyvállalati integrátorok

- a tercier szektor fejlődése viszonylag kiegyensúlyozott

- a hagyományos gazdaságsegítő szolgáltatások jelen vannak a megyeközpontokon kívül is

- széles körű és változatos a turisztikai termékkínálat (pl. a Balaton-part komplex kínálata, gyógy- és termálfürdők, kulturális értékek stb.)

Gyengeségek

- gyenge a régió gazdasági teljesítménye

- az agrárszektor dominál, az ipar zsugorodott

- a tőke érdeklődése alacsony, gyenge exporthányad

- a közlekedési infrastruktúra hiányosságai akadályozzák a gazdaság kibontakozását

- csekély a fejlett, tudásigényes és exportképes ipari ágazatok aránya

- a nagyvállalatok nem a régió gazdaságába integráltan működnek

- sok a párhuzamos iparfejlesztési kezdeményezés

- magas a kedvezőtlen adottságú területek aránya

- gyenge agrárexport-potenciál

- akut forráshiány

Forrás: ITD Hungary Zrt. Dél-dunántúli Regionális Képviselet -->