Megint tekerjük az órát – de meddig még? Vasárnap óraátállítás, pedig már évekkel ezelőtt eltöröltük volna
Október 26-án, vasárnap hajnali 3 órakor ismét vissza kell tekernünk az órákat 2-re. Ez lesz az idei őszi óraátállítás, amikor a nyári időszámítás véget ér, és visszatérünk a „normális”, vagyis a téli időszámításhoz. Minden évben ilyenkor fellángol a vita: miért csináljuk ezt még mindig?
Nem döntött már úgy az Európai Unió, hogy eltörlik az egész rendszert? És ha igen, miért nem történt semmi? A kérdés jogos. Az elmúlt években többször is napirenden volt az óraátállítás eltörlése, sőt: az Európai Parlament 2019-ben meg is szavazta, hogy 2021-től megszűnjön az évenkénti kétszeri időváltoztatás. Mégis, 2025-ben még mindig az éjszaka közepén matatunk az óráinkkal, állítjuk a sütőt, a kocsiban a kijelzőt, vagy éppen várjuk, hogy az okostelefon magától tegye meg helyettünk.
Az óraátállítás eltörlésére volt politikai akarat, de egységes döntés nem született
Az óraátállítás eltörléséről szóló uniós kezdeményezés 2018-ban indult el, amikor az Európai Bizottság – története egyik legnagyobb társadalmi konzultációja után – javasolta, hogy szüntessék meg az évi kétszeri időváltást. A konzultációban több mint 4,6 millió európai polgár vett részt, és a válaszadók 84 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését. Ez egyértelmű jelzés volt:
az emberek többsége már nem tartja hasznosnak a rendszert.
A bizottság javaslata alapján az Európai Parlament 2019 márciusában megszavazta, hogy 2021-től minden tagállam térjen át az állandó időszámításra – akár a nyári, akár a téli változatra –, de azóta nem történt előrelépés. Az oka egyszerű, mégis frusztráló: az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy ki melyik időszámítást választaná, és miként koordinálnák ezt egymással.
Mivel nincs egységes megállapodás, az időzónák széttartóvá válhatnának az EU-ban, ami zavart okozna
- a közlekedésben,
- a gazdasági kapcsolatokban
- és az unió belső piacának működésében.
Így a kezdeményezés, bár a szándék és a politikai támogatás megvolt, lényegében parkolópályára került.
De miért is akartuk eltörölni?
Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy jobban kihasználjuk a természetes napfényt, ezáltal csökkentve a mesterséges világítás és fűtés igényét, vagyis energiát és pénzt takarítsunk meg. Ez az elképzelés azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább elavulttá vált.
Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy az óraátállítás energiahatékonysági előnye ma már elenyésző. Egy 2016-ban készült átfogó metaelemzés szerint, amely több tucat tanulmányt vizsgált meg világszerte,
az átlagos energiamegtakarítás az óraátállítás miatt mindössze 0,34 százalék volt,
azaz gyakorlatilag elhanyagolható.
Emellett a modern technológia – például az energiatakarékos LED-világítás vagy a hőszabályozás – sokkal inkább befolyásolja az energiafelhasználást, mint az, hogy egy órával korábban vagy később kelünk. Egyes újabb kutatások szerint bizonyos esetekben még többletfogyasztást is okozhat az időátállítás, például a fűtési és hűtési igények változása miatt.
Az egészségünkre is hatással van
Az óraátállítás nemcsak feleslegesnek tűnik, hanem káros is lehet. Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy az alvási ciklus megzavarása, még ha csak egyórás eltolódásról van is szó,
negatívan befolyásolhatja az egészséget.
Az átállást követő napokban
- nő a közúti balesetek száma,
- romlik a koncentráció,
- fokozódik az alváshiány.
Egyes kutatások szerint a szívrohamok és a depressziós epizódok aránya is emelkedhet közvetlenül az óraátállítás után. Könnyen ki tudja zökkenteni az embereket a korábbi sötétedés is, ami sokaknál hangulati labilitáshoz vezethet.
És most vasárnap újra…
Mindezek ellenére 2025. október 26-án,
vasárnap hajnalban ismét visszaállítjuk az órákat: hajnali 3 órakor újra 2 óra lesz.
Ezzel hivatalosan visszatérünk a közép-európai időhöz, azaz a „téli időszámításhoz”, amely Magyarország földrajzi elhelyezkedésének egyébként inkább megfelel. Bár sokan azt gondolták, hogy ezek az állítgatások már a múlté, a valóság az, hogy egy félbemaradt uniós döntéshozatali folyamat árnyékában élünk. A politikai akarat ugyan megvolt az eltörlésre, de a végrehajtás koordinációja megrekedt – és ennek árát továbbra is az emberek fizetik meg: álmatlan éjszakákkal, belső órájuk felborulásával és a folyamatos kérdéssel, hogy miért kell ezt még mindig csinálni.
Mi várható a jövőben?
Jelenleg nincs aktuális uniós jogalkotási folyamat az óraátállítás eltörlésére. Bár időről időre újra előkerül a téma, pillanatnyilag semmi nem utal arra, hogy a közeljövőben valóban eltörölnék. Ezért egyelőre marad minden a régiben: tavasszal előre, ősszel vissza, az emberek pedig értetlenül figyelik, ahogy a politika nem tud megegyezni egy olyan kérdésben, amelyet már évekkel ezelőtt – legalábbis szóban – lezárt.
