Miközben ugyan a munkahelyek megszűnésén alapuló első gyorselemzések szerint a mélyülő gazdasági válság – legalábbis első körben – a fejlettebb nyugat-magyarországi régiókat jobban sújtja, a kevésbé fejlett térségekben is számottevően romlik a helyzet. Ráadásul ezeknek a régióknak eleve roszszabb a kiindulási pozíciójuk. Ebből a szempontból a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből álló Észak-Magyarország is kemény helyzetben van. Egy hónap alatt például csaknem öt és fél ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Február végén összesen mintegy 106 ezer állástalant tartott számon a regionális munkaügyi központ, a nyilvántartott álláskeresők aránya alapján számított ráta 20,5 százalék volt – olvasható a regionális KSH-iroda jelentésében.
S mint említettük, a kiindulási pont eleve kedvezőtlen. Sibelka György, az ITD Hungary regionális képviselet-vezetőjének okfejtése szerint a régió gazdaságának szerkezete nem homogén, természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg korábban. A gazdasági szerkezetváltást követően ezek az iparágak leépültek, majd külföldi tőke segítségével korszerűsítés kezdődött. Az autópálya mentén, valamint a Közép-Magyarországhoz közelebb fekvő térségekben jelentős gazdasági fejlődés indult. A mezőgazdaságra jellemző az erdő- és gyepterületek magas aránya.
Jelentős a régió szőlő- és gyümölcstermesztése. A régió exportképes termékeinek és szolgáltatásainak jelentős részét néhány ágazat adja. Ezek – megyénként eltérően – az élelmiszeripar (benne a borászat), a
vegy-, a gép-, a fémfeldolgozó ipar, az elektronika és a logisztika.
A régióban – s ez kitörési pont lehet – a felsőoktatás szerepe meghatározó. Jelentős k+f kapacitások állnak rendelkezésre. Kiváló példa erre Miskolc, ahol mint versenyképességi pólusban az elkövetkező években megvalósuló kiemelt projektek a mechatronika, a k+f+i és a környezetipar területén az egész megyében húzóerőt jelentenek mind a helyi kkv-k fejlődéséhez, mind a működő tőke bevonásához.
Borsod-Abaúj-Zemplén. A megye gazdaságában meghatározó szerepet játszik a vegy-, a gép-, az élelmiszeripar (borászat) és a logisztika. Jelentős a külföldi tőke jelenléte, mely segíti az újrabefektetések kialakulását, és kedvező az új letelepedések vonzásának szempontjából is. A megyében egyébként tavaly – mint a KSH jelentéséből kiderül – a mezőgazdaság megfelelően produkált, ugyanakkor az ipari termelés mérséklődött, a belföldi és az exportértékesítés is csökkent. A négy főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelésének volumene némileg visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek, vendégéjszakák száma nőtt, míg a belföldieké csökkent az előző évhez képest. A regisztrált gazdasági szervezetek száma 25,4 százalékkal, 78 ezer fölé emelkedett. A beruházások teljesítményértéke folyó áron 25 százalékkal nőtt. Az alkalmazásban állók száma 3 százalékkal csökkent, a nyilvántartott álláskeresőké 2,2 százalékkal nőtt. A nettó keresetek reálértéke 0,2 százalékkal mérséklődött.
Heves. A megye gazdaságát jellemző ágazatok a mezőgazdaság, az élelmiszer-, a gép-, az építőipar és az elektronika. Tavaly a gazdasági ágak többségében negatív tendenciák érvényesültek – jelentette a KSH. A mezőgazdaság a fontosabb növényi kultúrákat tekintve kedvező évet zárt, az állattenyésztési ágazat kevésbé. Az ipari termelés az országos átlagnál jobban csökkent, az évek óta tartó lendülete megtört. A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások kibocsátása elsősorban a feldolgozóipar produktivitásának 12 százalékos hanyatlása következtében csökkent. Az építőipar produktuma ugyanakkor – összehasonlító áron – 26,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A kereskedelmi szálláshelyeken nőtt a vendégek és a vendégéjszakák száma, ehhez a külföldiek érdeklődésének fokozódása is nagymértékben hozzájárult. Megyei szinten javult a vállalkozási kedv, az egyéni vállalkozások mellett a korlátolt felelősségű társaságok köre is gyarapodott. A beruházások teljesítményértéke csökkent. 2008-ban Heves megyében a nettó keresetek reálértéke összességében 0,7 százalékkal emelkedett, az országossal megegyezően. Visszaesett az alkalmazásban állók száma, és tovább nőtt a
Nógrád. A megye gazdaságát jellemző ágazat a járműipar, az elektronika, a fémfeldolgozó és az üvegipar. A KSH összegző jelentéséből látható, hogy a gazdasági ágak többségében továbbra is negatív tendenciák érvényesültek tavaly a megyében. Mérsékelten nőtt az ipari termelés, de az év utolsó három hónapjában a válság hatására jelentős volt a csökkenés. Az építőipar produktuma összehasonlító áron több mint 5 százalékkal maradt el a 2007. évitől. A kereskedelmi szálláshelyeken számottevően nőtt a vendégek és vendégéjszakák száma. Az őstermelők kötelező adószámkiváltásával összefüggésben megyei szinten a vállalkozói kör jelentősen gyarapodott. Kedvezőtlen, hogy a gazdasági szervezetek beruházási aktivitása mérséklődött. A keresetek reálértéke 2008-ban – az országos növekedéssel szemben – Nógrád megyében 0,6 százalékkal csökkent. Visszaesett az alkalmazásban állók száma, és tovább nőtt a munkanélküliség. Az építési kedv mérséklődését jelzi a használatba vett lakások, valamint az új építési engedélyek számának csökkenése.
Észak-Magyarország régió jelene és lehetséges jövője
Erősségek- erős k+f kapacitás (gépipar, mechatronika, anyagtudományok)
- magas szintű felsőoktatási potenciál (Miskolci Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola)
- erős ipari (vegyipari, gépipari) tradíciók
- kedvező turisztikai adottságok
- logisztikai szempontból kedvező földrajzi helyzet, az M30-as, az M3-as és az M0-s autópálya révén közvetlen összeköttetés nemzetközi repülőtérrel
- épített és kulturális örökség
- jól felszerelt, teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkok jelenléte
- az ország két legjelentősebb vegyipari alapanyaggyártójának jelenléte több iparágnak közvetlen alapanyag-ellátást biztosít
- világhírű borvidékek
Gyengeségek
- alacsony egy főre jutó GDP-értékek
- a lakosság folyamatos elöregedése, a munkaerő kedvezőtlen összetétele, a szakképzett munkavállalók migrációja (szakképzetlenek és tartósan munkanélküliek magas aránya)
- területenként alacsony jövedelemtermelő képesség, ehhez képest viszonylag magas átlagkeresetek
- lassú gazdasági növekedés
- az innovációs és tudástranszfer hiánya – az innovációt ösztönző pályázatok kihasználatlansága
- az ország két legszegényebb települése itt található – foglalkoztatási rátájuk 1-2 százalékos
- a hálózatosodás (klaszteresedés) alacsony szintje
Lehetőségek
- a 2007 és 2013 között megjelenő gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő források megjelenése
- a pólusprogram révén kiemelt pályázati források elérése
- innovatív kkv-k létrejötte
- EU külső határ funkció
- a gyógy-, az aktív és a sportturizmus felvirágzása
- alternatív energia alkalmazása
- nemzetközi kulturális rendezvények, fesztiválok, világörökségek révén a régió adottságainak megismertetése külföldön
- a szlovák, ukrán és román határ közelségének kihasználásával interregionális kooperációk lehetősége
Veszélyek
- a munkaerő-piaci tendenciák romlása
- a szociális ellátásra szorulók számának növekedése
- a mezőgazdaságból élők gazdasági ellehetetlenülése, a szerkezetátalakítás lassúsága
- a pályázati lehetőségek kihasználatlansága, leginkább a vállalkozások tőkehiánya miatt
- a határon túli gazdasági centrumok erősödése
- a szellemi tőke Nyugat-Magyarországra és külföldre irányuló elvándorlása
- a képzési irányok és a piaci igények diszharmóniája
- korszerűtlen, kevésbé hatékony, környezetszenynyező beruházások, technológiák behozatala
- az olcsó, rossz minőségű külföldi termékek piacromboló hatása
- erős k+f kapacitás (gépipar, mechatronika, anyagtudományok)
- magas szintű felsőoktatási potenciál (Miskolci Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola)
- erős ipari (vegyipari, gépipari) tradíciók
- kedvező turisztikai adottságok
- logisztikai szempontból kedvező földrajzi helyzet, az M30-as, az M3-as és az M0-s autópálya révén közvetlen összeköttetés nemzetközi repülőtérrel
- épített és kulturális örökség
- jól felszerelt, teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkok jelenléte
- az ország két legjelentősebb vegyipari alapanyaggyártójának jelenléte több iparágnak közvetlen alapanyag-ellátást biztosít
- világhírű borvidékek
Gyengeségek
- alacsony egy főre jutó GDP-értékek
- a lakosság folyamatos elöregedése, a munkaerő kedvezőtlen összetétele, a szakképzett munkavállalók migrációja (szakképzetlenek és tartósan munkanélküliek magas aránya)
- területenként alacsony jövedelemtermelő képesség, ehhez képest viszonylag magas átlagkeresetek
- lassú gazdasági növekedés
- az innovációs és tudástranszfer hiánya – az innovációt ösztönző pályázatok kihasználatlansága
- az ország két legszegényebb települése itt található – foglalkoztatási rátájuk 1-2 százalékos
- a hálózatosodás (klaszteresedés) alacsony szintje
Lehetőségek
- a 2007 és 2013 között megjelenő gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő források megjelenése
- a pólusprogram révén kiemelt pályázati források elérése
- innovatív kkv-k létrejötte
- EU külső határ funkció
- a gyógy-, az aktív és a sportturizmus felvirágzása
- alternatív energia alkalmazása
- nemzetközi kulturális rendezvények, fesztiválok, világörökségek révén a régió adottságainak megismertetése külföldön
- a szlovák, ukrán és román határ közelségének kihasználásával interregionális kooperációk lehetősége
Veszélyek
- a munkaerő-piaci tendenciák romlása
- a szociális ellátásra szorulók számának növekedése
- a mezőgazdaságból élők gazdasági ellehetetlenülése, a szerkezetátalakítás lassúsága
- a pályázati lehetőségek kihasználatlansága, leginkább a vállalkozások tőkehiánya miatt
- a határon túli gazdasági centrumok erősödése
- a szellemi tőke Nyugat-Magyarországra és külföldre irányuló elvándorlása
- a képzési irányok és a piaci igények diszharmóniája
- korszerűtlen, kevésbé hatékony, környezetszenynyező beruházások, technológiák behozatala
- az olcsó, rossz minőségű külföldi termékek piacromboló hatása A régió fontosabb vállalkozásai Borsod-Abaúj-Zemplén
- Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. – polietilén-, polipropilén-gyártás (Tiszaújváros)
- BorsodChem Nyrt. – műanyagalapanyag-gyártás (Kazincbarcika)
- Robert Bosch Kft. – elektromos kéziszerszámok és gépjárműindítómotorok gyártása (Miskolc)
- FUX Zrt. – elektromos légvezetékek gyártása (Miskolc)
- Frank Hungária Kft. – mezőgazdasági kopó alkatrészek gyártása (Ózd)
- Csavar- és Húzottáru Zrt. – hidegen és melegen húzott acéltermékek gyártása (Alsózsolca)
- Miskolci Likőrgyár Zrt. – szeszesital-, üdítőital-, ásványvízgyártás (Miskolc)
Heves
- Bosch Rexroth Kft. – elektronika (Hatvan)
- Bosch Rexroth Pneumatika Kft. – pneumatikai termékek (Eger)
- ZF Hungária Kft. – váltóművek, autóipari alkatrészek gyártása (Eger)
- Pikopack Zrt. – csomagolóanyagok gyártása (Füzesabony)
- Stanley Electric Hungary Kft. – autólámpa-gyártás (Gyöngyös)
- Firth Rixson Magyarország Kft. – fémalakítás, porkohászat (Eger)
- Hevesgép Kft. – mezőgazdasági gépek gyártása (Heves)
- Vilati Fémszerkezetgyártó Kft. – gépek és fémszerkezeti egységek gyártása (Eger)
Nógrád
- ACC Hungary Kft. – villanymotor-gyártás (Bercel)
- AFT Európa Kft. – autóalkatrész-gyártás (Rétság)
- Delphi Hungary Kft. – autóalkatrészek gyártása (Balassagyarmat)
- Mitsuba Kft. – autóalkatrész-gyártás (Salgótarján)
- SVG 2000 Vegyipari Gépgyár Kft. – vegyipari berendezések gyártása (Salgótarján)
- Salgglas Zrt. – jármű- és biztonságiüveg-gyártás (Salgótarján)
- Salgótarjáni Acélárugyár Zrt. – acéltermékek gyártása (Salgótarján)
- URSA Zrt. – szigetelőanyag-gyártás (Salgótarján)
- Wamsler SE – tűzhelyek, kályhák gyártása
Forrás: ITD Hungary Észak-Magyarország kiutat keres -->
