A fintech messiás letelepszik a Kárpát-medencében – halleluja, vagy inkább ómen?
2025 végére fordulóponthoz érkezett a magyar fintech-piac: a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta a Revolut Bank UAB hazai fióktelepének létrehozását. Ennek köszönhetően 2026 elejétől a magyar felhasználók HU-kezdetű bankszámlaszámot kapnak, a szolgáltató pedig a klasszikus bankokhoz hasonló jogi státuszt vesz fel. A bejelentést sokan a digitális pénzügyi szolgáltatások „nagy megérkezéseként” ünnepelték a Kárpát-medencébe – mások viszont úgy látják, egy új korszak dilemmái érkeznek vele.
Első pillantásra a változás valódi kényelmi forradalomnak tűnik.
Megszűnhetnek a nemzetközi utalások körüli anomáliák, gyorsabbá és olcsóbbá válhatnak a belföldi tranzakciók, és a Revolut immár közvetlenül a magyar bankszabályozás keretei között működik.
Ez elméletben nagyobb biztonságot, kiszámíthatóságot és erősebb felügyeleti kontrollt ígér. A valódi kérdés azonban az, hogy milyen áron?
Brüsszel feltekeri a hangerőt – az uniós szabályok már dübörögnek a háttérben
2026–2027-ben ugyanis több nagy horderejű uniós jogszabály is életbe lép, amelyek egyaránt érintik a hazai bankokat és a frissen „honosított” fintech-szereplőket:
- A PSD3 szigorúbb adatkezelési és csalásmegelőzési követelményeket hozhat,
- az AMLD6 minden eddiginél részletesebb ügyfél-átvilágítást írhat elő,
- a Digital Wallet Regulation pedig új keretek közé terelheti az elektronikus tárcák működését.
A fintech-cégek egyik legnagyobb versenyelőnye – a rugalmasabb, kevésbé terhelt compliance – ezzel lényegében elolvadhat.
A compliance árnyéka hosszabb, mint hinnénk – a fintech gyorsvonat fékezni kényszerül
A magyar piac sajátosságai tovább árnyalják a képet. A Revolut immár nem kerülheti el a tranzakciós illetéket, amely a belföldi forintutalásokra a hagyományos bankok esetében is vonatkozik és, bár a fintech-adó ugyan ma még csak vitaanyag, de
ahogy a szektor súlya nő, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy a döntéshozók az „egyenlő versenyfeltételek” jegyében új terheket vetnek ki a digitális szereplőkre.
Mindeközben a betétbiztosítás kérdése is egyre erősebben napirenden van. Míg korábban a Revolut-betétek a litván rendszer védelme alatt álltak, a hazai fióktelepes működés újrarendezi ezt a helyzetet. Az MNB és a magyar bankok hosszú ideje hangsúlyozzák: ha valaki bankként működik, viselje a banki kötelezettségeket is – akár az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap)-védelem formájában.
Ki olvad be végül kibe?
Mindezek alapján 2026-ra a legfontosabb kérdés az, hogy mivé válik a Revolut a magyar piacon. Megőrzi-e a könnyed, gyors, olcsó fintech-identitást, vagy lassan, lépésről lépésre beolvad a hagyományos bankrendszerbe?
A HU-számlaszám, a hazai fióktelep és a szigorodó uniós megfelelési környezet inkább az utóbbi irányt erősíti.
Ez persze nem feltétlenül rossz hír. A fogyasztók számára a nagyobb biztonság és a szigorúbb felügyelet sokszor többet ér, mint a néhány százaléknyi költségelőny. A kérdés inkább az, hogy azok a felhasználók, akik eddig a bankok alternatívájaként szerették a Revolutot, hogyan reagálnak majd, amikor a fintech forradalmár egyre inkább klasszikus bankként kezd viselkedni.
