A tyúk, a sas, a rigó és a pulyka
Csermely Péter professzor a tehetséggondozásról
A régi mondás szerint a zseni egy százalék tehetség, kilencvenkilenc százalék szorgalom. Érvényes-e ez a megállapítás ma is?
A modern pszichológia a tehetség fogalmához tartozónak tartja a kiugró intellektus mellett a motivációt, a kitartást is. A tehetség olyan adomány, amely nagyon sok munkára, nagyon sok lemondásra kötelezi a hordozóját. A nemzetközi szintÛ tehetség tízezer óra gyakorlást követel. Így volt ez a világ összes nagy számítástechnikai cégének alapítója, de a Beatles együttes vagy akár Mozart esetén is.
Azt tartjuk magunkról, hogy tehetséges nép vagyunk, igaz ez?
A magyarok „genetikailag” valószínűleg semmivel sem tehetségesebbek, mint más nemzetek. Ugyanakkor a kisnemzeti lét és a történelem viharai megtanították az itt élőket arra, hogy a túléléshez nagyfokú kreativitás kell, és a tudás az, ami akármilyen helyzetben is biztosan az övék marad. Emiatt is lehetséges az, hogy a tudomány tekintélye kiugróan magas idehaza, és hogy az ország egy „feltaláló ország”: a magyar 7,5 százaléka vezethető vissza a saját szellemi termékekből származó bevételekre, ami sokkal magasabb, mint más országokban.
Mit jelent maga a tehetséggondozás, miben áll ez a tevékenység?
Minden területen generációk hosszú sorának tapasztalatára kell építkezni. A tehetséggondozó, a mentor pontosan ezt a tapasztalatot adja át az ifjú tehetségnek. De tesz ennél többet is. Felkelti és fenntartja benne a lelkesedést. Bízik a tehetség képességeiben, hisz benne. Mindig olyan feladatot ad, amely csak egy hajszállal több annál, mint amit a tehetség a képességeivel még el tud végezni. A jó tehetséggondozó valahol szülÕ is, és jó barát. Segít, ha a tehetség összeütközésbe kerül a környezetével, mert a tehetségével másként viselkedik, mint a többiek.
Előadó: Csermely Péter professzor
Helyszín: Axel Springer - Budapest Kiadói Kft.
1122, Budapest Városmajor u. 11. VI. emeletVG-->
