Összeomló bürokrácia, dühös választók: nem pénzből van kevés, hanem hatékonyságból – a mesterséges intelligenciától várják a fordulatot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA modern állam egyre nehezebben látja el a feladatait: miközben rekordösszegeket költenek a közszolgáltatásokra, a beruházások csúsznak, az ügyintézés lassú, a választók pedig sorra fordulnak el a kormányoktól. Egyre több szakértő szerint a mesterséges intelligencia (MI) jelentheti azt az áttörést, amely újra hatékonnyá teheti a közigazgatást.
A fejlett országokban évek óta ugyanaz a jelenség ismétlődik: az állam egyre többet költ, mégis egyre kevesebbet nyújt.
Az ügyintézés lassú, a beruházások éveket csúsznak, az állampolgárok pedig gyakran úgy érzik, hogy hiába fizetnek rekordmagas adókat, a közszolgáltatások színvonala nem javul.
Ennek látványos példája az Egyesült Államok, ahol a 2021-ben elfogadott, 42 milliárd dolláros vidéki szélessávú internetprogram első eredményeire négy és fél évet kellett várni. Az elektromosautó-töltőhálózat kiépítése szintén messze elmaradt a tervektől, miközben Kalifornia nagy sebességű vasútja közel húsz évvel a jóváhagyása után is csak részben épül.
Hasonló problémák Európában is megjelentek. A migráció kezelése, az építési engedélyek kiadása vagy akár az adóügyek intézése sok országban továbbra is lassú és bonyolult folyamat, ami egyre inkább aláássa a választók bizalmát.
Nem véletlen, hogy 2024-ben szinte minden fejlett országban visszaesett a kormányzó pártok támogatottsága. Az elégedetlenség közös oka sok helyen ugyanaz volt: az emberek úgy érzik, hogy az állam nem képes teljesíteni azt, amit ígér.
A magyar kormány is a mesterséges intelligencia felé fordult: beszállunk Európa AI-versenyébe – százmilliárdos beruházást jelentett be Tanács Zoltán
Magyarország csatlakozik az Európai Unió AI Gigafactory programjához, amelynek célja, hogy Európa ledolgozza lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a mesterséges intelligencia területén. A kormány hosszú távon 500 millió eurós beruházással száll be a mesterséges intelligencia köré épülő projektbe, melynek révén a magyar vállalatok, kutatók és állami intézmények is jelentős számítási kapacitáshoz juthatnak.
Ukrajnában már működik az MI-alapú igazgatás
Miközben számos nyugati ország a bürokráciával küzd, Ukrajna egészen más utat választott. A háború ellenére az ország digitális közigazgatása látványos fejlődésen ment keresztül.
A Diia alkalmazás ma már gyakorlatilag digitális államként működik:
- az ukránok adót fizethetnek;
- hivatalos okmányokat igényelhetnek;
- vállalkozást indíthatnak;
- vagy támogatásokat kérhetnek egyetlen platformon keresztül.
A rendszert nemrég mesterséges intelligenciával is kibővítették, amely tovább gyorsítja az ügyintézést.
Az MI nem pusztán látványos chatbotokat jelent. A technológia képes lehet arra, hogy automatikusan ellenőrizze az építési engedélyeket a jogszabályok alapján, közérthetően elmagyarázza az adózóknak kötelezettségeiket, vagy percek alatt feldolgozza azokat az ügyeket, amelyek ma heteket vagy akár hónapokat vesznek igénybe.
A cél nem az, hogy a mesterséges intelligencia átvegye a döntéshozók szerepét, hanem hogy megszüntesse a felesleges adminisztrációt.
A végső döntések továbbra is emberek kezében maradnának, az MI pedig a szabályok gyors és következetes alkalmazásában segítene.
A tét azonban jóval nagyobb a gyorsabb ügyintézésnél. Ha a demokratikus államok nem tudják bizonyítani, hogy képesek hatékonyan működni, akkor egyre több választó fordulhat olyan politikai erők felé, amelyek radikális megoldásokat ígérnek. A történelem többször megmutatta, hogy a társadalmak elsősorban nem a tökéletes rendszert keresik, hanem azt, amely képes eredményeket felmutatni.
A nagy AI-sztori: nem mindenre az AI a válasz, de nagy segítség lehet a magyar cégeknek
A mesterséges intelligenciát sok vállalat még mindig kész megoldásként kezeli, pedig rossz folyamatokra ráengedve nem megoldja, hanem felerősíti a hibákat. A nagy AI-sztori új adásában dr. Farkas Dávid adattudós, a Principle Zero társalapítója arról beszélt, hogy egy AI-átállásnak csak kisebb része technológiai kérdés, a nagyobb része emberi, szervezeti és stratégiai probléma. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
