Melyik kifejezés helyes, a vállalkozó vagy az entrepreneur?
A vállalkozó szó problematikus a közép-európai országokban. Az állami tőke privatizációja sokakat tett gazdaggá, a média őket is vállalkozónak hívja. Szerintem szerencsések és ügyesek is, de nem nevezném őket vállalkozónak. Kurzusaimon csakis az entrepreneur szót használjuk, mert így minden előítélet nélkül foglalkozhatunk a vállalkozói szellemmel és kultúrával. Egyébként nem különös, hogy a vállalkozóra az amerikaiak egy francia szót használnak? Ez a szó nem „terhelt”, és mindenkinek el kell gondolkoznia, ha az úgynevezett entrepreneurshiphez nyúl.
Ki nevezhetünk ma entrepreneur-nek?
Entrepreneur számomra az, aki fogyasztói igényt szolgál ki, és a bevett üzleti rendszert megkérdőjelezve új utakat tár fel. Az Albrecht testvérek 1948-ban örököltek egy 65 négyzetméteres kis közértet Essenben. Ebből teremtették több évtized alatt, sok-sok apró és nagy innovációval az ALDI vállalatot. A cég nemcsak Magyarországon növekszik, de például Svájcban is. A jómódú német szívesen veszi ott akár a francia pezsgÕt is, mert „jól jár”. Win-win alapon jól jártak a testvérek is, 60 év munkája eredményeként ők lettek a leggazdagabb németek. Otthonukban azt fogyasztották, amit árultak, azaz naponta kontrollálták a minőséget. A közgazdászok és az elitnevelők egyre bátrabban méltatják a vállalkozót mint a munkateremtés motorját. Nem mondjuk ki hangosan, de dereng már, hogy sem Isten, sem a kormány, sem a nagyvállalatok nem teremtenek munkahelyeket. Az utóbbiak legfeljebb Nyugatról Keletre telepítik azokat. Az elmúlt száz évben az elitképzők azzal voltak elfoglalva, hogyan lehet a megteremtett üzleteket hatékonyabban vezetni. Ez nem véletlen, hiszen a business administration mint tudomány körülbelül százéves. Frederik Winslow Taylor, a Harvard professzora 1911-ben írta meg Scientific Management címÛ könyvét, amelyben összefoglalja mindazt, amit Henry Ford gyárában látott: autókat nemcsak egyenként, hanem futószalagon is lehet gyártani. Ha a vállalkozókról egyáltalán szó esett, úgy vélték, hogy azok DNS-hibával születtek, pedig Bosch, Carnegie, Edison, Rockefeller, Siemens mind úttörÕ kisvállalkozók voltak, akik hatalmas ipart teremtettek, amibÕl még ma is sokan élnek.
A vezető elitképzők, mint az Insead, az MIT és a Stanford mintegy tíz éve komoly hangsúlyt fektetnek az entrepreneurship témájára. A new economy és az internet egészen új aspektust adott a cég- és üzletteremtÕi folyamatnak. Az elmúlt két évtized nyílt laboratórium volt azoknak, akik a vállalkozói DNS-t meg akarták fejteni.
Életrajz
Peter B. Zaboji Budapesten született, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban élt évtizedeken át, végül három gyermekével Budapestre költözött. A European Entrepreneurship Foundation elnöke, aki az IBM-nél és a Siemensnél végzett munka után önállósította magát, vállalkozó és befektetÕ lett. Igen nagy tapasztalata van a kezdÕ, (start-up) vállalkozásokkal, a kockázati tÕkével, a kivásárlási menedzsmenttel, és az alulmenedzselt cégek megújításával (Bosch Telecom) kapcsolatban. Az "entrepreneurship”-et az INSEAD-ben tanította, most a CEU Business School-ban oktatja.
Előadó: Peter Zaboji, az Insead volt tanára, a CEU oktatója
Helyszín: Axel Springer - Budapest Kiadói Kft.
1122, Budapest Városmajor u. 11. VI. emeletVG Életrajz Peter B. Zaboji Budapesten született, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban élt évtizedeken át, végül három gyermekével Budapestre költözött. A European Entrepreneurship Foundation elnöke, aki az IBM-nél és a Siemensnél végzett munka után önállósította magát, vállalkozó és befektetÕ lett. Igen nagy tapasztalata van a kezdÕ, (start-up) vállalkozásokkal, a kockázati tÕkével, a kivásárlási menedzsmenttel, és az alulmenedzselt cégek megújításával (Bosch Telecom) kapcsolatban. Az "entrepreneurship”-et az INSEAD-ben tanította, most a CEU Business School-ban oktatja. -->
