Az első ilyen tényezőt a világgazdasági növekedés lassulása jelenti. „Kérdés, mi húzza a jelenlegi növekedést, mert úgy néz ki, hogy a feltörekvő gazdaságok kipukkadtak, amelyek 2008 után még jelentős hatást gyakoroltak a globális élénkülésre” – mondta. Kínával kapcsolatban kiemelte: lassult ugyan a növekedése, de kialakult egy új, 140 milliós középosztály.
Szerinte döntő kérdés lesz, hogy a digitális forradalom miként hat majd a munkaerőpiacra. Van olyan számítás, amely szerint, ha a digitális forradalom teljes erővel kibontakozik, akkor a mai munkaerő 20 százalékával ugyanazt a jövedelmet lehet előállítani, mint jelenleg.
A globális pénzügyek alakulása mellett a tartósan alacsony olajárak is bizonytalansági tényezőt jelentenek a világgazdaság számára. Ennek egyik negatív hatása az alternatív energiahordozók terén való fejlesztéseket érintheti, ugyanis 30 dolláros olajár mellett csak nagy állami támogatással lehet fenntartani ebben a szektorban a fejlődést.
A világgazdaság számára az is bizonytalansági tényező, hogy az EU-nak egyszerre több kihívással (Grexit, Brexit, közel-keleti helyzet okozta migrációs kihívás, transzatlanti megállapodás tárgyalása, Oroszországgal való viszony) kell megküzdenie. Inotai András úgy véli: most már nincs középső út, vagy az integráció mélyítése, vagy szétesés következik az EU-ban. Az utóbbi szcenárió esetében azonban szerinte az EU kemény magja, az alapító tagállamok alkotta unió megmaradna.
