Az első ilyen tényezőt a világgazdasági növekedés lassulása jelenti. „Kérdés, mi húzza a jelenlegi növekedést, mert úgy néz ki, hogy a feltörekvő gazdaságok kipukkadtak, amelyek 2008 után még jelentős hatást gyakoroltak a globális élénkülésre” – mondta. Kínával kapcsolatban kiemelte: lassult ugyan a növekedése, de kialakult egy új, 140 milliós középosztály.
Szerinte döntő kérdés lesz, hogy a digitális forradalom miként hat majd a munkaerőpiacra. Van olyan számítás, amely szerint, ha a digitális forradalom teljes erővel kibontakozik, akkor a mai munkaerő 20 százalékával ugyanazt a jövedelmet lehet előállítani, mint jelenleg.
A globális pénzügyek alakulása mellett a tartósan alacsony olajárak is bizonytalansági tényezőt jelentenek a világgazdaság számára. Ennek egyik negatív hatása az alternatív energiahordozók terén való fejlesztéseket érintheti, ugyanis 30 dolláros olajár mellett csak nagy állami támogatással lehet fenntartani ebben a szektorban a fejlődést.
A világgazdaság számára az is bizonytalansági tényező, hogy az EU-nak egyszerre több kihívással (Grexit, Brexit, közel-keleti helyzet okozta migrációs kihívás, transzatlanti megállapodás tárgyalása, Oroszországgal való viszony) kell megküzdenie. Inotai András úgy véli: most már nincs középső út, vagy az integráció mélyítése, vagy szétesés következik az EU-ban. Az utóbbi szcenárió esetében azonban szerinte az EU kemény magja, az alapító tagállamok alkotta unió megmaradna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.