Oláh Zsanett: versenyképesebbé tesszük a cégeket

A Kereskedőház közel 60 országban, 4 kontinensen van jelent, és 4 kompetencia-központtal rendelkeznek. Oláh Zsanett hangsúlyozta: az elmúlt két évben sokat dolgoztak azon, hogy a nagykövetségekkel és a külgazdasági attasékkal együtt valósítsák meg programokat, és elérhetővé tették a lehetőségeket a határon túli magyar vállalatok számára is. „A határon túli együttműködések versenyképesebbé tudják tenni a hazai vállalatokat is” – hangsúlyozta az MNKH vezére.

[caption id="" align="aligncenter" width="700"] Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója – Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]

Oláh Zsanett hangsúlyozta, hogy a cégekre szabottan próbálnak működni. Céljuk, hogy a mikro, a kis, közepes és a nagyvállaltok is eldönthessék, hogy milyen mélységben dolgozzanak együtt az MNKH-val, és cégekre szabott exportfejlesztési akciótervet dolgozzanak ki. Fontos, hogy a magyar vállalatok számára hozzáadott értéket teremtsünk, és a külföldi partner számára olyan magyar céget ajánljunk, amely sikerre viszi a projektet – hangsúlyozta. Startup-cégek is be tudnak kapcsolódni nagyobb, 8-10 céget összefogó – akár városfejlesztési – projektekbe, hogy tapasztalatot, referenciát szerezzenek. Világszintű problématérképet dolgoznak ki, hogy kiderüljön, melyik országba milyen digitális megoldásokkal kell elindulni.

A 2015-ben indult InnoTrade program keretében igyekeznek a startupokkal együttműködni, és csökkenteni a kockázatokat. „Amikor startup-ökoszisztémáról beszélünk, akkor fontos, hogy olyan segítséget nyújtsunk a magyar startupoknak, hogy itthon boldogulhassanak és eljuthassanak nemzetközi vizekre is” – mondta Oláh Zsanett, hangsúlyozva: ne az agyelszívás, hanem a szürkeállomány keringetése legyen meghatározó.

Idén az MNKH a tengerentúli rendezvényekre fókuszál, másrészt az egyedi igények kielégítésére, s a V4-ekkel való együttműködésre. Sikeresnek nevezte a CeBIT-en a magyar részvételt, ahol 1500 tárgyalásra került sor és 200 ezer euró értékben kötöttek üzletet azonnal.

A kormány által 2015-ben elfogadott Digitális Startup Stratégiáról (DSS) beszélt Mihalik Dávid, a Startup Hungary Koordinációs és Módszertani Központ vezetője. A DSS egyik legfontosabb célja, hogy 2020-ra létrejöjjön és megerősödjön a hazai startup ökoszisztémát segítő nélkülözhetetlen intézményrendszer. Fontos, hogy olyan üzleti környezet alakuljon ki, amely célzottan támogatja a startup vállalkozások létrejöttét, piacra lépését és fejlődését segíti. „Ennek fő elemei a kezdő vállalkozók járulékterhének csökkentése, az újrakezdés támogatása, az állami programok, pályázati lehetőségek széles körű kommunikációja és a párhuzamosságok megszüntetése – mondta Mihalik Dávid. Cél az is, hogy az oktatás szintén ösztönözze a vállalkozó szellem erősítését.

Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 9000 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, az MFB-csoporthoz nagyjából 1000 milliárd tartozik ebből. A rendelkezésre álló források legnagyobb részének a célja az innovatív vállalatok támogatása. Mint elmondta, stratégiai céljuk, hogy az úgynevezett piaci hiányosságokat finanszírozzák. Hiteltermékük induló vállalkozásoknak is rendelkezésére áll, miután a kereskedelmi bankok nem szívesen finanszírozzák ezeket a társaságokat.

Befektetők nélkül nincs működőképes az ökoszisztéma

Ahhoz, hogy a vállalkozások sikeresen pénzt szerezzenek, ismerni kell a befektetőket és tevékenységüket -jelentette ki Oszkó Péter, az OXO Labs cégvezetője. Az állam egy bizonyos mennyiségű pénzt akar jól elkölteni, míg egy magánbefektetőnél a kockázat csökkentése fontosabb. Azt kell észrevenni, hogy az állami és magánbefektetők sokkal kevésbé versenytársak, mint inkább együttműködő partnerek.

[gallery ids="46125,46126,46127,46128,46129,46130,46131,46132,46133,46134"]