Tökéletes volt a forintosítás időzítése
Tavaly két és félszeresére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, ezt a lendületet a kormány fent akarja tartani – hangsúlyozta Balogh László a hazai ingatlanpiac és építőipar kiemelkedő teljesítményét elemezve. „Ehez a célhoz meg is vannak az eszközei: a magyar ingatlanpiac pozitív változása többek között a foglalkoztatási helyzet javulásához és a családi otthonteremtési program bevezetéséhez köthető, de nem elhanyagolható tényező az alacsony kamatkörnyezet sem” – mondta. „A munkanélküliségi mutatót 4,3 százalékra sikerült leszorítani, jól látni az adatokból, hogy az elmúlt 27 évben ennyi aktív munkavállaló a magyar munkaerőpiacon nem volt” – mondta az NGM helyettes-államtitkára. Hozzátette, a lakásépítések, lakásvásárlások szempontjából fontos a magyar háztartások költségvetésével is foglalkozni. A bruttó bérek is jelentősen, de a reálbérek is több mint 33 százalékkal nőttek. A válság csúcspontján a háztartások nagy része eladósodott állapotban volt, amely jelentősen csökkent az évek során. „A forintosítás bevezetése tökéletes időpontban történt” – mondta. Megkezdődött a lakáshitelezési folyamatok felgyorsulása, a reálbérek emelkedése megteremti a lakásépítés iránti keresletet.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keretében javarészt a használt lakások vannak többségben, de már 30 százalékon áll az új lakások építése vagy új lakások vásárlása is és ez az arány tovább nőhet. „Harmincezer CSOK-os volt, aki le is szerződött, több mint 34 ezer esetben történt befogadás, a befogadott kérelmek alapján 104 milliárd forint az, ami a CSOK-ra előirányzott, a szerződéskötések összege súrolta a 90 milliárd forintot” – emelte ki Balogh. Hozzátette, a CSOK hozzájárul a GDP-hez, segíti az ingatlanpiac növekedését és az építőipart is támogatja. „A háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek 2013-óta növekednek és további növekedést prognosztizálunk” – mondta. 2016-ban 468 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt vettek fel, és a hitelfelvételi kedv nem enyhül – hangsúlyozta.
Balogh László elmondta, a Nemzeti Versenyképességi Tanács néhány hónapja jött létre a kormány döntése alapján, hogy az üzleti élet képviselői tanácsokat, javaslatokat készítsenek elő a kormány számára, hogy rövid, közép és hosszú távon hogyan lehet a gazdaságot versenyképessé tenni. Két javaslat már a kormány előtt van: az egyik a közműszolgáltatókhoz való eljárási határidők rövidítése, amely arról szól, hogy az eljárási határidőket jelentősen lerövidítsék. A másik javaslat a földhivatali digitalizált térképek és adatok ingyenessé tétele, ezek az építőipar számára nagyon fontosak, de a szakképzéssel összefüggésben lévő javaslatok is vannak a kormány asztalán. Az NGM-ben egy olyan jelentés előkészítése zajlik, amely stratégiai célokat fogalmaz meg, amelyben piaci és a szektor szereplői is segítenek.
„Globális kihívás, hogyan lehet a digitalizációt még inkább az ipar szolgálatába állítani” – mondta Balogh. „Minden, ami versenyképesség, ott a digitalizációnak nagy tere lehet. Egy sor vállalkozás rálépett már erre az útra, de még mindig nagy kihívás Magyarországon és globálisan egyaránt. Erre egy külön digitalizációs stratégiája van a kormánynak. A szabványosítás kérdésén is gondolkozunk” – mondta. A szabványokhoz való könnyű hozzáférésnek az a célja, hogy az építési beruházások és vállalkozások munkája is gyorsuljon. A versenyképesség-javító intézkedések további javaslatokat is megfogalmaz, amely segítséget jelenthet a versenyképesség javításában és az építőipar további javulásában is. Balogh példaként említi a termelékenység, a hatékonyság és a hozzáadott érték növelésének ösztönzését, valamint az EU-s források felfutását is. Kiemelte, az állami beruházások további lendülelet adhatnak a növekedésnek, az EU- pénzek tekintetében a térség országai közül a legjobban teljesített.
