Nagyon gyors fejlődést érhet el egy gazdaság, ha támogatja a közvetlen tőkebefektetéseket, ám ennek van egy határa, egy ponton túl maga a gazdasági szerkezet gátolja a fejlődést. Az ipari alapú gazdaságról a tudásalapú gazdaságra kell továbblépni.
– húzta alá előadásában Csath.
Ennek feltételei
a Versenyképességi tanács tagja szerint. Másfajta gondolkodásra van szükség tehát, azt kell nézni, mit tud a munkaerő, nem pedig azt, hogy mennyibe kerül.
Hazánk ebből a szempontból nem indul túlzottan jó helyzetből, a különböző innovációs listákon éppen ezeken a kulcsterületeken a legnagyobb lemaradásunk – mint humán képességek, az üzleti dinamika és különösen az innovációs képesség. A felmérések azt mutatják, hogy
A tudásintenzív területeken foglalkoztatottak aránya továbbra is alacsony nálunk, és régiónkban egyedül a magyar érték romlik az Eurostat adatai szerint. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értéket képviselő gépszerelő, összeszerelő és képzetlenek aránya nálunk az egyik legnagyobb – és ezzel összefüggésben rossz a mutató, a versenyképesség. A felnőttképzés területén a 8. legrosszabb a magyar adat, pedig szükség lenne állandó tudásfejlesztésre – sorolta a problémás pontokat Csath Magdolna.
– hangsúlyozta Csath a nemzetközi adatsorok ismertetésekor. Problémát jelent, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítás is alacsonyabb nálunk az EU-snál, ráadásul egyre inkább csak a vállalkozásoknál jelenik meg, a felsőoktatásban egyre inkább marginalizálódik, és az állam sem nagyon igyekszik.
Fotó: Kallus György
Gépekre költünk, nem a tudásra
Emellett a hatékonyság kérdése is felmerül, vagyis hogy jól használtuk-e fel a forrásokat.
Nem mindegy az sem, hogy egy országban az értékláncból – az ötlettől a piacra vitelig tartó vállalati folyamatokból – mennyi és milyen szakasz van jelen. Hazánkban a hozzáadott érték még mindig csak valamivel több mint 50 százalékot képvisel az exportban, ez az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Sok teendőnk van még tehát, Csath ezek közül a világos jövőkép szerepét emelte ki.
Legyen Magyarország az a hely, ahol legjobb élni, lakni, és nem csak dolgozni, hanem alkotni, innoválni, vállalkozni is!
– hangsúlyozta. Ennek alapvetően két feltétele van: a vállalkozások elől el kell hárítani az akadályokat, az innovációs kultúra megváltoztatásával, a pályázati pénzek hatékony elköltésének növelésével, valamint az imput-outcome szemlélet meghonosításával.
Ezt a vállalkozások ösztönzésének kell követnie, amit tudásklaszterek, ökoszisztémák, hubok erősítésével lehet elősegíteni, emellett
Az állami magatartásban szemléletváltás kell, az innováció puha feltételeinek kulturális dimenziója is létre kell jöjjön, enélkül ugyanis nem tudunk átlépni a tudásalapú gazdaságba – összegzett Csath Magdolna.
