Itt a váratlan bejelentés: ekkora minimálbér-emelést kérnek 2026-ra a szakszervezetek Magyarországon – már nem 13 százalék
A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek. Ezek szerint tehát a minimálbér-emelés 2026 -ban némiképp elmaradhat az előzetes tervekhez képest, ami még 13 százalékról szólt.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a VKF szakszervezeti oldala, tehát
- a Munkástanácsok,
- a LIGA Szakszervezetek
- és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)
egységes megállapodási javaslatot képviselt, amelynek értelmében jövőre elképzelhetőnek tartják
a minimálbér 12 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos emelését.
A javaslat megfogalmazásánál a szakszervezetek azzal érveltek, hogy Magyarországon relatív alacsonyak a bérek, valamint, a minimálbér felhajtó ereje segíti az átlagbérek emelkedését. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság jelen állapotában a GDP szinten tartásához egyetlen szektor, a belső fogyasztás járul hozzá, ezért ennek a fenntartása elemi érdeke az egész magyar gazdaságnak.
Minimálbér-emelés 2026: itt a váratlan bejelentés
A Munkástanácsok elnökének elmondása szerint a szakszervezetek álláspontjával szemben a munkaadók gazdasági nehézségeiket emlegették, azt jelezve, hogy a tavaly novemberben kötött hároméves bérmegállapodás – amelynek értelmében 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér havi bruttó összege – tarthatatlan.
Palkovics Imre emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás arra az esetre is tartalmaz eljárásrendet, ha a megállapodásban rögzítettől eltér a három legfontosabb adat: a GDP, a keresetek vagy az infláció.
Mivel ez a jelenlegi helyzetben fennáll, a szakszervezeti vezető szerint lehetőség van arra, hogy a 2026-ra elfogadott emelés mértékétől durván 1,5 százalékkal negatív irányba eltérjenek, ami
11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményez.
Figyelmeztetett arra, hogy ilyen jellegű automatizmus a garantált bérminimumnál nincs, arról minden évben külön-külön kell megállapodni. Palkovics Imre jelezte, hogy 12 százalékos minimálbér-emelési javaslatukkal a szakszervezetek is elmozdultak a hároméves bérmegállapodásban rögzítettől, belátva, hogy az abban foglalt 13 százalékos emelés nem tartható.
Garantál bérminimum 2026: ezt ajánlják a munkaadók
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett, a hároméves bérmegállapodás arról szólt, hogy dinamikus gazdasági növekedés mellett a minimálbér 2027-re érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt a célt, az erőn felüli béremelést azonban csak dinamikus gazdasági növekedéssel lehet kikényszeríteni.
Most azonban nem lehet dinamikus gazdasági növekedésről beszélni, hiszen a megállapodásban 2025-re alapul vett 3,4 százalékos GDP-bővülés helyett az idén 0,5 százalék várható – húzta alá. Miután a gazdaság tavaly is 0,5 százalék körüli növekedésre volt képes, immár két év stagnálás közeli állapotban telik.
Perlusz László rámutatott, hogy a szakszervezetek által alapul vett, a megállapodásban rögzített eljárásrend dinamikus gazdasági növekedéssel vagy annak korrekciójával számol, ez azonban a jelen helyzetre nem érvényesül, hiszen a kiszabott pályáról a magyar gazdaság letért.
A VOSZ főtitkára most a megoldást abban látja, ha munkaadói és a munkavállalói oldal olyan béremelést fogad el, amely mellett két fontos dolog biztosítható:
- a foglalkoztatáspolitikában elért eredmények megőrzése, hogy ne nőjön meg a munkanélküliség,
- valamint az infláció elszabadulásának megakadályozása.
A béremelési javaslatokban a munkaadói oldal nem egységes, ezért Perlusz László a VOSZ álláspontját ismertette. A szövetség úgy látja, a 2024-es évet ismétlik az idei eredmények, így
2026-ra 9 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak.
Ennél kedvezőbb ajánlatot akkor tudnak adni, ha az élőmunka terhei (például: szocho) mérséklődnek.
Zs. Szőke Zoltán az Áfeosz-Coop elnöke viszont már arról számolt be, hogy álláspontjuk szerint jövőre 10 százalékos lehet a minimálbér és 7 százalékos a garantált bérminimum emelése.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szintén azt emelte ki, hogy a hároméves bérmegállapodás a gazdasági fellendülésen alapult, illetve azon, hogy a GDP-növekedés 3 százalék felett lesz idén. Sajnos ez nem így alakult, alig lesz gazdasági növekedés, ami immár 2,5 éve tart.
Ebben a helyzetben újra kell tárgyalni a megállapodást, és a minimálbérre vonatkozó célt megtartva reálisabb időtávot kell kitűzni – vélekedett. A várható inflációt is figyelembe véve egy számjegyű minimálbér-emelésre van lehetőség 2026-ra. A 10 százalékos minimálbér-emelésre akkor látnak lehetőséget, ha a kormány a szochót csökkenteni tudja. A jövő évi béremelések azonban ettől messze el kell maradjanak, mivel a vállalkozások lehetőségei kimerültek.
Perlusz László az eltérő álláspontoktól függetlenül jó hangulatúnak értékelte a keddi egyeztetést, úgy vélte, nem áthidalhatatlanok a különbségek. Reményei szerint november elején meg tudnak állapodni.
Orbán a minimálbérről: hasamra üthetnék és mondhatnék egy számot – ehelyett kész besegíteni a kormány
„Hasamra üthetnék, és mondhatnék egy számot, de az tönkretenné a gazdaságot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban. A kormányfő mindenképpen szeretné, ha a vállalkozók és a szakszervezetek meg tudnának egyezni, ehhez pedig a kormány kész adócsökkentéssel hozzájárulni.
