Ipar, állam és egyetem hármasára épül a svéd egészségügy

Az egészségügy gerince a svéd társadalomnak és alapja a jóléti ellátórendszernek, a magas színvonalhoz az államnak, az iparnak és az egyetemeknek az együttműködésére van szükség – mondta Hampus Nilzén, a Business Sweden kereskedelmi vezetője a Világgazdaság I. Innovációs Fórum – gyógyszer- és egészségipar című konferenciáján. A szakember kiemelte,

innováció terén a svédek az első helyen állnak uniós szinten, a kutatás-fejlesztési ráfordításban pedig globálisan a hetedikek.

Magas költségű ország, ezért fontos, hogy a termelékenység is magas legyen és nemcsak termékekben, hanem rendszerekben is. Ezt a termelékenységet nagy innovációs beruházásokkal támogatják. Ha a társadalom és az egészségügyi ellátórendszer a test, akkor az innováció a gerinc, a végtagok pedig a megvalósítási lehetőségek – emelte ki Hampus Nilzén. Hozzátette, az ipar, az állam és az egyetemek együttműködésére épül az egész egészségügyi rendszer.

Az ipar termel, hiszen a legjobb termékeket képes előállítani, a gyógyszerfejlesztés sokmilliárdos tétel, amelyre az ipar a legalkalmasabb. Az állam feladata a megfelelő szabályozás, hogy az innovációkat támogassa, ne pusztán a költségeket.

A kormányzat 2010 óta működtet egy svéd innovációs ügynökséget, az Innovát, amely nem pusztán Svédországban futtat pályázatokat, de más országokkal partnerkapcsolatba lépve közös fejlesztésekben is szerepet vállal. Erős a fókusza az egyetemekre és a kis-és középvállalkozásokra.

A svéd önkormányzatoknak és régióknak a társulása is fontos szerepet játszik.

Igyekszenek úgy alakítani a rendszert, hogy a beteg partner legyen ne csak ügyfél vagy a szenvedő alany.

A szakember elmondása szerint három fontos alapelvet tartanak szem előtt az egészségügyben is:

Rendszer szinten próbálnak odafigyelni arra, hogy az emberek egészségesek legyenek, és ha mégis megbetegednek, az minél rövidebb ideig tartson, és minél gyorsabban visszatérhessenek a munka világába, ahol termelékenyen dolgoznak. A svéd önkormányzatoknak az egyik legfontosabb feladata az egészségügyi ellátás. A regionális adózás 70 százaléka megy egészségügyre, és a megyei kiadásoknak a 80-90 százalékát képviseli az egészségügy – emelte ki Hampus Nilzén.

Kollégája, Christian Karlsson a Világgazdaság konferenciáján arról beszélt, hogy az egészségügyi ellátásban is adatok alapján hoznak döntéseket. Az 1970-es években merült fel az igény néhány orvos irányából, hogy szeretnék mérni a munkájukat, jöjjön létre egy országos minőség regiszter.

Ma már több mint száz ilyen adatbázis létezik, amely méri az egyes régiók és intézmények minőségét.

A transzparencia alapérték, az adatbázisok pedig jó eszközök az innovációk előremozdításában is. A szakember szerint egy paradigmaváltást élünk éppen, és a svédek egy olyan egészségügyi ellátás felé mozdulnak, amelynek a beteg van a központjában.