Kármán András új részleteket közölt az adórendszer átalakításáról, erről nem beszélt Magyar Péter: ez volt az egyik ár az uniós pénzeknek – győztek a nagy boltok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHosszú, részletes magyarázatot tett közzé a közösségi oldalán Kármán András a pénteken, Magyar Péter által bejelentett adóváltozásokról.
Ahogy arról a Világgazdaság is írt, a miniszterelnök péntek kora este ismertetett egy sor jelentős adóváltozást, amelyeket a kormány végre kíván hajtani. Az erről szóló törvénytervezetet még tegnap benyújtották az Országgyűlésnek.
Kármán András új részleteket közölt az adórendszer átalakításáról
A pénzügyminiszter most hosszabban is kifejtette a leglényegesebb változásokat és ezekhez kommentárt, illetve többségében belpolitikai élű kommentárokat is fűzött.
Azzal kezdte, hogy a hazai adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, az adóelkerülési kiskapuk bezárása, a NER-es vállalkozások kiváltságainak megszüntetése, jogharmonizációs feladatok és az EU-s források hazahozatala érdekében módosító javaslatot nyújtottak be a parlamentnek.
- Egyrészt eltörlik a KEKVA-k adókedvezményeit. A cégek a nekik adott támogatásaiknak akár a háromszorosát is leírhatták az adóalapból. Tehát ha valaki 100 forintot adott egy KEKVA-nak, akár 300 forinttal csökkent az adóalapja.
- Másrészt megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból, örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül. A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett Kármán András szerint a BDPST Zrt. cégcsoportja.
- A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozás is változik. A BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak. Továbbá, a rájuk vonatkozó szabályozás adósemleges lesz. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Nem a BVK-val mint jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával.
- Eddig az adóhatóság elnöke politikai államtitkári státuszt is kapott. A most benyújtott törvényjavaslat ezt is rendezi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem lesz többé a Pénzügyminisztérium államtitkára.
- Az EU-s vámokra vonatkozó jogszabálytervezet pedig a gördülékeny vámkezelés érdekében tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket.
Ezt követően arra tért ki, hogy az elmúlt években a magyar embereknek és itthon működő vállalkozásoknak több mint 50 féle adónemben kellett befizetniük a költségvetésbe. Ezeknek az adóknak a bevétele nem állt összhangban azok adminisztratív költségeivel, továbbá csak felesleges bürokratikus feladatokkal terhelte az államot, az önkormányzatokat és az állampolgárokat. Eltörlik egyebek mellett
- az ebrendészeti hozzájárulás,
- a bevándorlási különadó
- és a települési adók.
Ezek az adónemek abszurdak, egyesek önbevallás alapon működtek, és szinte semmilyen bevételt nem hoznak az államnak, csakis bürokratikus költségeket generálnak mindenkinek.
Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a változásoknak van egy fontosabb célja is, méghozzá, hogy a hazai szabályozás összhangba kerül az uniós rendelkezésekkel is.
Ez pedig az jelenti, hogy a Magyarországot megillető uniós források hazahozatalának újabb feltétele teljesül,
illetve az előző kormány idején indított kötelezettségszegési eljárások is megszűnhetnek. De ezzel még nincs vége az adórendszer átalakításának.
A Tisza-kormány kivezeti ugyanis a szén-dioxid kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is. Ez most ellentétes az uniós joggal és szerinte nem segíti elő a Magyarországon termelő vállalatok versenyképességét sem. A pénzügyminiszter szerint jogerős, uniós bírósági ítélettel kötelezték Magyarországot arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessen.
Ez a hiba megterheli a költségvetést, és a harmonizáció elmaradása esetén további szankciókkal, illetve fizetési kötelezettségekkel fenyegetne. A törvényjavaslat pénzt spórol az államnak, valamint időt és energiát takarít meg az adózók és a már amúgy is túlterhelt bíróságok számára.
A kvótaadó eltörlése nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával ezért megduplázzák a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat.
Örülhetnek a nagy boltok, módosul a kiskereskedelmi különadó
A pénzügyminiszteri magyarázat végére maradt az egyik legkradinálisabb módosítás. Kármán András arról írt ugyanis, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében
módosul a kiskereskedelmi különadó szabályozása.
Ezzel lehetővé válik az érintett társaságok átalakulása más működési formába. Az adó mértékét a változás nem érinti – jegyezte meg. Hogy ez pontosan, mit takar, azt nem fejtette ki.
A parlament honlapján szereplő tervezetből viszont némiképp több is kiolvasható. Az áll benne, hogy Magyarországnak 2026. augusztus 31-ig az adóztatást érintően több vállalást kell megvalósítania, egységesíteni kell a versenyfeltételeket a kiskereskedelmi adóban.
Ennek érdekében a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt fogják módosítani. Ez egyetlen változtatást jelent: hatályát veszti a Kiskeradó törvény 5. alcíme, amiben az adóalap-összeszámításról rendelkeztek az adóelkerülés kizárása érdekében.
A most törölt rész a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adójának megállapításáról szólt. A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni és ebből kell kalkulálni a kiskereskedlemi különadó összegét.
Ezt a részt tehát eltörli a Tisza-kormány. Ez azért fontos, mert az Európai Bizottság április 29-én pert indított az Európai Unió Bírósága előtt Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi adó miatt.
A Bizottság álláspontja szerint az is aggályos, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé az érintett vállalkozások számára az üzleti struktúra érdemi átalakítását sem, így az a letelepedési szabadság korlátozásának minősül. Ez nem az első eljárás, korábban a Tesco próbálta meg kimondatni a bírósággal, hogy a magyar szabályozás hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú, integrált vállalatokat.
Ezt azonban megalapozatlannak találta akkor az igazságszolgáltatás.
