Ideje felírni a naptárba: jön az első új autópálya átadása Magyarországon a Tisza-kormány alatt, térképen a nyomvonal – lehet, hogy torzó marad
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBefejezéséhez közeledik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik legjelentősebb közlekedési beruházása, ahol már a Tisza-kormány vághatja át a szalagot. Természetesen a projekt megvalósítása még az Orbán-kormánynak köszönhető. Az M49-es gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakaszát várhatóan ősz elején adják át a forgalomnak, közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot teremve Mátészalka térségének.
A beruházás második ütemében a magyar–román határ felé épülhet tovább az út, amire egyébként a Tisza Párt választási programjában ígéretet tett. A beruhással a későbbiekben Szatmárnémeti térségét is az európai autópálya-hálózatba kapcsolhatják, feltéve, ha románok is elkészülnek saját szakaszukkal.
Koraősszel készülhet el a gyorsforgalmi út Ököritófülpösig, utána a román határ a cél
A fejlesztésről még 2021 tavaszán állapodott meg a két ország kormánya, majd 2023 januárjában indult el a kivitelezés a magyar oldalon. A végéhez közeledő első ütem keretében 28,2 kilométer hosszú, teljesen új 2x2 sávos nyomvonalon épül gyorsforgalmi út. A szakaszon
- négy különszintű csomópont,
- öt körforgalom, valamint
- összesen huszonkét híd és felüljáró
készül. Mindemellett a gyorsforgalmi út mindkét oldalán pihenőhelyeket alakítanak ki. A beruházás részeként épül meg a Győrteleket elkerülő 3,3 kilométer hosszú másodrendű főút is.
A kivitelezés során az árvízvédelemre is kiemelt figyelmet fordítottak:Kocsord térségében, a Kraszna hídja alatt egy 32 méter hosszú mobil árvízvédelmi fal épült, amely rendkívüli vízállás esetén segíti a biztonságos árvízlevezetést.
A munkálatok előrehaladásával az M3-as autópálya és a jármi csomópont közötti mintegy két kilométeres szakaszt ideiglenesen már megnyitották a forgalom előtt. Erre azért volt szükség, hogy a 49-es főút Őr és Jármi közötti részén elvégezhessék a korrekciós és burkolaterősítési munkákat. Az ideiglenes forgalmi rend várhatóan a nyár végéig marad érvényben.
A teljes első ütem műszaki átadása és végleges forgalomba helyezése a legfrissebb információk szerint ősz elején várható.
A tervek szerint a beruházás folytatásaként a második ütemben az M49-es Ököritófülpöstől Csengerig, a magyar–román határig épülhet tovább, mintegy 17 kilométer hosszan. Az út Óvár térségében kapcsolódhat majd a román oldalon készülő gyorsforgalmi úthoz, így biztosítva közvetlen gyorsforgalmi összeköttetést Szatmárnémeti felé.
A románok vállalták, hogy megépítik az utat Szatmárnémetiig, most úgy néz ki, nincs rá pénzük
A román kormány szintén kiemelt projektként kezeli a gyorsforgalmi út folytatást. A határtól Szatmárnémeti irányába tartó, mintegy 11 kilométeres szakaszt (román nevén Drumul Expres Someș / Szamos Expressz) terveznek, amely összeköti a határt a szatmárnémeti körgyűrűvel.
Magyarország és Románia 2021. ápriliában megkötött megállapodásában a román fél célként azt jelölte meg, hogy a magyar II. ütem 2027-es elkészültekor a román oldali infrastruktúra is fogadni tudja a nemzetközi forgalmat, ezzel közvetlen és megszakítás nélküli gyorsforgalmi kapcsolatot biztosítva Budapest és Szatmárnémeti között.
Az Economica román gazdasági lap azt írta: a tavaly októberben aláírt szerződés alapján a kivitelezőnek 24 hónapja van a beruházás megvalósítására. A lap szerint a Szamos Expressz lenne a második nagyobb közúti infrastrukturális projekt Romániában, amit az Erbașu Construction vállalat valósít meg, amely jelenleg az Erdélyi autópálya Berettyószéplak-Bisztraterebes szakaszán végez munkálatokat.
Ugyanakkor az Economica egy októberi cikkében felhívta a figyelmet arra is, hogy
tavaly a Nemzeti Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) ugyan utasítást adott az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út 1. szakaszának munkálatainak megkezdésére is, ám a román költségvetés állapota miatt a tényleges munkálatok csak 2027. március 1-jétől kezdődhetnek a tervek szerint.
Illetve a lap azt is előrevetítette, hogy más autópálya- és gyorsforgalmi útprojekteket is érinteni fog a pénzhiány.
Másrészt tavaly decemberben Ilie Bolojan akkori román miniszterelnök az Erdélyi autópálya egyik építkezésén tett látogatása során bejelentette, megeshet, lesznek olyan kivitelezők, akik idén saját költségükön kezdhetik el a munkát autópálya- és gyorsforgalmi projekteken, mert az állam 2026-ban nem tudja majd kifizetni őket. Erre reagálva a kivitelező vállalkozások többsége úgy reagált, hogy eszük ágában sincs előfinaszírozni az állami útépítéseket.
