A válságot követően a rendelkezésre álló jövedelmek 6-7 százalékát a háztartások félreteszik, trendben pedig negatívumként az látszik, hogy nő a készpénz a háztartásokban, illetve nem nő az öngondoskodási hajlandóság Magyarországon – ismertette az Erste Bank Csoport friss országos felmérését Harmati László, az Erste Bank Hungary Lakossági Vezérigazgató-helyettese.
A Világgazdaság konferenciáján elmondta, hogy az elmúlt öt évben nem változott érdemben a megtakarítási képesség a lakosság körében: a megkérdezettek huszonhét százaléka egyáltalán nem elégedett a megtakarításával, és csupán hétszázalék mondta azt, hogy teljesen elégedett a félretett tartalékaival.
A csoport felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka tartja fontosnak, hogy félretegyen, ötéves távlatban ez az arány 17 százalékkal ponttal csökkent, a megtakarításokkal egyáltalán nem foglalkozók csoportja az elmúlt két évben nőtt meg. A többség a váratlan élethelyzet miatt tesz félre, ez a megfontolás a régióban is az első helyen áll, a nyugdíjalapú megtakarítások száma azonban visszaesést mutat: mintegy 25 százalékponttal eset azoknak a száma, akik az idős korra tennének félre.
Harmati László elmondta, egyre többen tudnak nagyobb összeget félretenni. Az átlagos havi megtakarítás 22 ezer forintra nőtt az 5 évvel ezelőtti 15 ezer forintról, amely egy jó trend, de továbbra is ugyanazok tesznek félre akik korábban is ezt megtehették. Az Erste adatai szerint a havi spórolásról bevallott összegek nem fedik le a valós helyzetet: a megtakarítóknál a biztosítások szerepe csökken, az ingatlan, a készpénz és a lakástakarékok emelkedése pedig látványos.
A gazdasági helyzet javulásával romlott az öngondoskodás jelentősége
– tette hozzá negatívumként, hogy kiegyensúlyozottabb gazdasági környezetben az emberek ösztönösen nagyobb méretekben mernek az államra támaszkodni.
Zárógondolatként elmondta, hogy a megtakarítás fontosságának megítélése továbbra is magas, bár trendszerűen csökkenő, a magyarok 35 százaléka továbbra sem takarít meg, a hazai megtakarítók 10 százaléka kockázatvállaló, 77 százaléka biztonságra törekvő, 57 százalékuk gondolja az értékpapír befektetéseket hazardírozásnak, a korábbi pozitív attitűd itt romlott, bár a befektetői szolgáltatók minőségtől erősen függ.
