A fölfutás után tavaly "pihent" a könyvpiac

Gőzerővel készülnek a szervezők és a magyar könyvpiac résztvevői a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelyet az International Publishers' Association a világ 200 jelentős vására közül a legjobb 20 között tart nyilván. Az idei fesztivál április 22-étől 25-éig tart, azaz EU-csatlakozásunk előtt néhány nappal zajlik, s mivel a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a Frankfurti Könyvvásár segítségével indította el a budapesti eseményt, természetes, hogy ezúttal Németország a díszvendég.

A 135 négyzetméteres nemzeti standon körülbelül 300 német kiadó állítja ki több mint 1000 "portékáját". A nyitó napon két Nobel-díjas, Günter Grass és Kertész Imre folytat pódiumbeszélgetést a Budapest Kongresszusi Központban. A világhírű német író ezután veszi át Demszky Gábortól a Budapest Nagydíjat. Esterházy Péter Ingo Schulzét, Konrád György Herta Müllert mutatja be, Nádas Péter Joachim Sartoriust, Bacsó Béla Michael Krügert, de lesz német-magyar kiadói kerekasztal is.

Az erőteljes német jelenlét mellett 30 országból érkeznek könyvesműhelyek képviselői és írók. Itt lesz például a svéd Torgny Lindgren, aki Kertész Imre Nobel-díjának a laudátora volt. A fesztiválon bő 200 programmal várják az érdeklődőket. A magyar kiadók mintegy 300 új könyvvel készülnek, az új kiadványokról most először katalógus is készül. A szervező MKKE igazgatója, Zentai Péter László a korábbi évek hatalmas érdeklődésének megfelelően az idén is 60 ezer látogatóra számít. Mivel az állandó helyszín már évek óta szűknek bizonyul, új, fedett csarnokot is nyitnak, így közel 150 négyzetméterrel bővül a fesztiválhelyszín. A belépő most is csupán 500 forintba kerül, s ennek ára is levásárolható bármelyik magyar standon.

Mostanra elkészült a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésében a tavalyi év könyvpiaci összesítése. Egy valamit érdemes már az elején kiemelnünk: az 1997-es 24,5 milliárd forintos forgalom 2003-ra már 56,8 milliárdosra nőtt. Igaz, tavaly nem folytatódott a korábbi évek elképesztő lendülete, hiszen 2002-höz képest nem a duplájára nőtt a forgalom, mint előtte hat éven át minden esztendőben (az előző évek súlyos válsága után). Az egyesüléstől kapott információk szerint a növekedés tavaly, 2002-höz képest, 5,8 százalékos volt.

Ha megnézzük a tematika szerinti megoszlást, azt látjuk, hogy továbbra is az ismeretterjesztő könyvek állnak az élen: ezek 14,9 milliárd forinttal az összforgalom 26,2 százalékát adták. A második a közoktatási tankönyvek, nyelvkönyvek ágazata 14,3 milliárd forinttal, 25,3 százalékos részesedéssel. A harmadik a szakkönyvek, lexikonok, szótárak, tudományos művek, a felsőoktatásban használatos kiadványok ágazata, amely tavaly 11,7 milliárd forinttal az összforgalom 20,6 százalékát jelentette.

A szépirodalom kategóriájába sorolható művek 9,8 milliárd forintos forgalma 17,2 százalékos részesedést jelent a 2002-es 19,3 százalék után. Itt tehát némi csökkenés tapasztalható, de ez a szám európai összehasonlításban így is kiugróan magas: máshol ez az arány legföljebb 5 százalék. Miközben például Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban a kommersz kiadványok száma 50 százalék körül mozog, nálunk ez csak 20 százalék körüli. Az ötödik helyen a gyermek- és ifjúsági könyvek állnak 5,2 milliárd forinttal, 9,2 százalékos részesedéssel. A CD-ROM-ok 2,6 milliárd forintos eladási adatai a tavalyi piac 4,7 százalékát jelentik a 2002-es 5 százalék után.