Digitális vadászidény: szervezett csalók, milliárdos károk
Ezek a hálózatok iparszerűen működnek, és komplett eszköztárakat kínálnak egymásnak – legyen szó adathalászrendszerekről, zsarolóprogramokról vagy deepfake-technológiáról –, amelyeket szolgáltatásként értékesítenek a digitális feketepiacon. A nemzetközi szervezetek is járványszerű növekedésről számolnak be, amely az online tér minden szegletére kiterjed.
A legelterjedtebb módszerek között szerepelnek az adathalász levelek, a romantikus átverések, a hamis banki oldalak és az üzleti e-mailek kompromittálása. Az elkövetők egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát hamis üzenetek vagy arcképek előállításához, amivel tovább nehezítik az átverések felismerését. Az okozott kárösszeg évről évre ugrásszerűen nő: iparági becslések szerint 2028 végére az okozott károk globálisan elérhetik a 14 000 milliárd dollárt. Az adathalászat, a telefonos csalások és a bankkártyás visszaélések egyre gyakoribbak, a digitalizáció gyors terjedése és az adatvédelem gyakorlati hiányosságai pedig kedveznek a bűnözőknek.
A Századvég reprezentatív kutatása alapján a hazai lakosság közel kétharmada (64,5 százalék) már kapott gyanús e-mailt vagy SMS-t, amellyel adataikat próbálták megszerezni, illetve minden hatodik magyarnak már kerültek veszélybe a banki adatai.
Ami a saját magunk által megtehető védelmi lépéseket illeti, leginkább a 30–39 éves korosztály tagjai érzik úgy, hogy biztonságos jelszavakat és megfelelő védelmet használnak, 71,3 százalék teljes mértékben egyetért ezzel az állítással. A legalacsonyabb arány az idősebb és a fiatalabb generációnál azonosítható (18–29 évesek és 60+).
Ugyanakkor a 18–29 éves korosztály tagjai azok, akik leginkább magabiztosak abban, hogy tudják, mit kell tenniük egy gyanús tranzakció esetén, tájékozottnak tartják magukat az online csalásokkal kapcsolatban, valamint használnak PIN-kódot, arcfelismerést vagy ujjlenyomatot a készülékük zárolására.
A magyar felhasználók pedig igencsak ki vannak téve az online veszélyeknek: felméréseink szerint a lakosság fele legalább heti rendszerességgel használ netbankot. A netbankhasználat a 18–29 évesek körében a leggyakoribb, akiknek több mint a fele (52,8 százalék) naponta lép be felhasználói fiókjába. Kutatásunkból az is kiderül, hogy külön védelemmel (az eszközökbe gyárilag beépített vírusirtón túl) csak a lakosság valamivel több mint harmada (38,3 százalék) rendelkezik. A válaszadók közel tizede ráadásul nem kap értesítést banki tranzakcióiról, és csak a megkérdezettek fele tudja pontosan, hogy mit kell tennie gyanús tranzakció esetén. Emellett minden negyedik válaszadó sem PIN-kódot, sem biometrikus azonosítást nem használ telefonja feloldásához.
Az online csalásokkal kapcsolatban pedig mindössze minden negyedik ember érzi magát igazán tájékozottnak.
Nyilvános wifin keresztül viszont 10-ből 9 ember nem szokott belépni a netbankjába, vagyis e tekintetben elővigyázatosabbak a felhasználók.
Jól látható, hogy az online banki csalások világát egyre inkább szervezett bűnözői csoportok uralják, akik nem válogatnak az eszközök tekintetében.
Ugyanakkor az is világos, hogy banki és felhasználói oldalról is szükséges többet tenni pénzünk és adataink védelme érdekében. A tudatos felhasználói magatartáson túl egyre inkább felértékelődik a tudásbővítés szerepe – erre jó példa a széles körű állami és iparági összefogáson alapuló KiberPajzs projekt – valamint az olyan innovatív mesterségesintelligencia-megoldások is, amelyek akár a csalási kísérletekkel egy időben képesek jelezni a gyanús tranzakciókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.