Az USA az elmúlt évben tárgyalásokat kezdett Japánnal, az Európai Unióval és több más országgal a gazdasági kapcsolatokról. A kereskedelmi megállapodások új világában már nem beszélnek szabadkereskedelemről vagy a vámok csökkentéséről. Ehelyett a levegő tisztaságáról vagy a szellemi tőke védelméről a digitális szerzői jogokon át a technológiai és termékszabványokról esik szó.
Az USA és szövetségesei által évtizedek óta megalkotott ipari szabványok képezik a globális piac alapját. Ez az egységesség garantálja, hogy a villanykörte vagy az USB-csatlakozó felcserélhetően használható világszerte. A 90-es években elinduló szabadkereskedelmi megállapodások átalakítását a változó gazdasági és politikai széljárás vezérli.
Lejárt lemez a globalizáció
A szolgáltatások és az online egyre inkább átveszi a fizikai áruk szerepét a világkereskedelemben. Emellett a gazdag és szegény országok közötti bérek és termelési költségek közötti különbségek is csökkentek, és a figyelem az olyan közvetett költségekre irányul, mint a környezetvédelem. A globalizációból való gazdasági kiszorulás miatt sok politikus számára a régi típusú szabadkereskedelem lejárt lemez.
Az átlagos amerikai vámtarifa 46 százalékkal csökkent az 1990-es években.
A NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1994-ben létrejött háromoldalú megállapodás, ami több tucat ország között fokozatosan csökkentette a vámokat 2000-es években. A vámhatárok ledöntésének elsődleges célja a mezőgazdaság támogatása volt, de érintette az autó-és textilipart is. Később ez a törekvés tovább folytatódott a Csendes-óceáni Szövetséggel, amelynek a célja Ázsia és Amerika 12 országának összekapcsolása volt, valamint az USA és az EU között létrejövő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szövetséggel (TTIP).
Német vétó
A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szövetség 2014 körül erős ellenállásba ütközött Európában. Az USA és az EU között javasolt közös piaci egyezmény nehezen volt eladható. Elsősorban Németország volt az, amely a TTIP potenciális veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint az EU nem tilthatja meg a feldolgozott élelmiszerek behozatalát az Egyesült Államokból.
Többek között a „klórozott csirke miatt” aggódtak, de Berlinben a munkajogok és a környezetvédelem ügyében is tüntettek.
Hasonló aggodalmak kísérték a Transz Csendes-óceáni Szövetséget (TPP) is. Trump volt amerikai elnök hivatalba lépésekor az egyik első intézkedése az volt, hogy kivonta az Egyesült Államokat ebből.
A TPP újjászületése 11 országot kötött össze, az Egyesült Államok nélkül. Nagyrészt az indo-csendes-óceáni régiót öleli fel, és olyan nemzeteket foglal magában, mint Japán, Kanada, Chile és Vietnam.
Sunak legalább optimista
Az Egyesült Királyság kormánya eközben bejelentette, hogy 2023-ban hivatalosan is belép a Transz csendes-óceáni Kereskedelmi Szövetségbe. Így a szigetország lesz az első európai állam, amely csatlakozik ehhez. A megállapodás, amelynek célja a tagok közötti kereskedelmi akadályok csökkentése, a brit kormány becslései szerint a következő 15 évben 0,08 százalékkal fogja fellendíteni a gazdaságot. A miniszterelnök, Rishi Sunak szerint a nemzet saját kereskedelmi politikájának kialakítása kulcsfontosságú, ezért fontos a megállapodás. Az EU tagjaként ez szóba sem jöhetett. Ezzel ellentétben kereskedelmi szakértők azt mondják, hogy
a távoli országokkal kötött megállapodások valószínűleg nem ellensúlyozzák a brexit hatását.
Az Egyesült Államok nemzetközi gazdasági diplomáciája is más irányba mutat, mint csupán a vámok csökkentése, mivel azok már most alacsonyak. Az Amerikába belépő uniós árukra kivetett vámok a globális mérce szerint is kicsik, átlagosan 2,5 százalék körül mozognak, szemben sok más piac körülbelül 10 százalékával. A nem vámjellegű akadályok csökkentése, mint az autógyártáshoz kapcsolódó vagy a gyógyszergyárak működésére vonatkozó szabályok, a kereskedelemre potenciálisan nagyobb hatást gyakorolnak.
Donald Trump is, aki a szabadkereskedelem ellenzője volt, a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésén dolgozott. Az Egyesült Államok és az EU között kölcsönös elismerésről szóló megállapodást írt alá 2017-ben a gyógyszerhatóanyagok helyes gyártási gyakorlatáról.
Az új NAFTA
A 2020-ban 25 éves észak-amerikai szabadkeresedelmi megállapodás, a NAFTA újratárgyalása volt Trump-adminisztráció egyik legnagyobb kereskedelmi lépése. A USMCA, vagyis az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada egyezmény 2020-ban lépett hatályba. Ez nagyrészt megőrzi az USA vámmentes kereskedelmét és gazdasági integrációját. Nem tarifális kérdéseket, mint a digitális kereskedelemre és a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályokat, továbbá a mexikói gyárak munkakörülményeire vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
