BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Jól fizet a lakossági állampapír

A lakosság számára elérhető állampapírok kamata jócskán meghaladja az intézmények számára elérhetőekét. Az egyéves fix kamatozású lakossági papír lényegesen magasabb kamatot fizet, mint a tízéves államkötvény, a Féléves Kincstárjegyé pedig az ötéves államkötvényével vetekszik.

Sokkal gálánsabb az állam a kisbefektetőkkel, mint az intézményekkel. A lakossági állampapírok kamata ugyanis jelenleg nagymértékben meghaladja az intézmények számára kibocsátottakét. Az egyéves Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) például 8 százalékos kamattal jegyezhető, miközben a hasonló futamidejű diszkont kincstárjegy (djk) hozama csak 7 százalék körül van. A lakossági állampapíréhoz hasonló hozammal utoljára nagyjából fél évvel ezelőtt januárban lehetett hozzájutni az egyéves dkj-hoz. A KKJ jelenleg rövid futamideje ellenére még a hosszú államkötvényeknél is magasabb kamatot fizet, sőt hozama vetekszik az akciós bankbetétekével is. Ráadásul a bankokkal szemben az állam nem kér a lakosságtól semmilyen extrát a magas kamatért: nem követeli meg, hogy friss pénzt hozzon az ügyfél az államkincstárba és azt sem, hogy más pénzügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe az államnál.

A gáláns kamatnak meg is van az eredménye, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) nemrég kiadott közleménye szerint az idén több mint 200 milliárd forinttal bővült már a lakossági állampapírok állománya, és megközelítette a 700 milliárd forintot. Ezt a lélektani határt azóta valószínűleg már át is szakította a volumen, a múlt héten ugyanis újabb 14 milliárd forintnyi fogyott el a kimondottan csak a kisbefektetőknek szánt értékpapírokból, zömében az idei év nagy kedvencének mondható KKJ-ből. Ezt az értékpapírt egyébként – szemben a többi lakossági állampapírral – jogi személyek, akár intézmények is vásárolhatják, eddig azonban a nagybefektetők nem csaptak le rá. Ennek az egyik oka valószínűleg az volt, hogy nem is tudtak a lehetőségről, a másik pedig az, hogy ha egy intézmény több tízmilliárd forint értékben – például arbitrázs céljából – jegyezni szeretne ebből az értékpapírból, az ÁKK valószínűleg visszautasítaná az ajánlatát. Az államadósság-kezelő egyébként eddig nem nagyon tett ilyet, a KKJ-re benyújtott ajánlatokat többnyire kivétel nélkül elfogadja.

A KKJ-nél valamivel szerényebb hozamot fizet a Féléves Kincstárjegy (FKJ), a 7,5 százalékos kamata viszont még mindig jóval magasabb a piaci referenciarátánál, ami 7 százalék alatt van. Az egyéves KKJ fél százalékpontos kamatelőnyével viszont az FKJ a jelek szerint nem képes versenyezni, hetente csak néhány százmillió forintnyit sikerül belőle eladni, és eddig mindössze 6 milliárd forintnyi kelt el belőle. A szerényebb értékesítési adatokban persze szerepe lehet annak is, hogy az FKJ-t csak az államkincstár fiókjaiban lehet megvásárolni, miközben a KKJ több nagyobb bank fiókhálózatában is kapható. Szintén gáláns kamatot fizet most az állam a Prémium Magyar Államkötvényekre. A jelenleg jegyezhető sorozatok közül a 2015-ben és 2017-ben lejárók 4, a 2016-ban lejáró pedig 3,5 százalékponttal fizet magasabb kamatot az inflációnál. Az erre az évre járó kamat 8,4 és 9,5 százalék között van, vagyis magasabb bármelyik intézmények számára is elérhető fix kamatozású államkötvényénél.
Kérdés persze, hogy megéri-e az államnak ilyen magas kamatot fizetni a lakosság számára különösen úgy, hogy a lakossági állampapírok értékesítési költségei, például a forgalmazó bankok számára fizetendő jutalékok vélhetően magasabbak, mint amennyibe egy aukció kerül. A hazai lakossági állampapír-befektetők mellett szól, hogy a lejáratig megtartják a papírokat, gyakran meg is újítják a megtakarításukat, tehát sokkal stabilabbak, mint a külföldi intézmények, az sem mindegy viszont, mennyivel drágább velük finanszíroztatni az államadósságot, mint a nemzetközi alapkezelőkkel.
Egyelőre az ÁKK nem csökkentette a kamatokat, a jövő heti kibocsátásra még mindig 8 százalékos kamattal hirdette meg a KKJ-t, az FKJ-t pedig 7,5 százalékossal. Vélhetően az államadósság-kezelő előbb megvárja, hogy hogyan alakulnak a piaci kamatok, ezek ugyanis az elmúlt napokban elég sokat ingadoztak. A múlt héten például, amikor az IMF delegációja megérkezett Magyarországra, a hosszú lejáratú kötvények hozama néhány nap alatt több mint 60 bázisponttal csökkent, ezen a héten viszont, amikor kiderült, hogy az Európai Központi Bank ellenzi a tranzakciós illeték kiterjesztését a Magyar Nemzeti Bankra, hirtelen megugrott a hozam. Ha viszont az állampapír-piaci kamatok továbbra is a lakossági állampapírok kamatai alatt maradnak, emellett csökken az alapkamat, és a bankok is alacsonyabb rátával kezdik kínálni a bankbetéteket, feltételezhetően az ÁKK is úgy dönt majd, hogy mérsékli majd valamelyest a lakossági állampapírok kamatait.

A hosszú lejáratú kötvény volt a kelendő

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap három államkötvény-aukciót is tartott. A szokásos kéthetenkénti menetrendnek megfelelően három-, öt- és tízéves kötvényeket hirdetett meg a központ a legrövidebb lejáratból 20, a közepesből 15, a hosszúból pedig 11 milliárd forint értékben.

Mivel a hároméves papírt éppen hogy csak lejegyezték az elsődleges forgalmazók, az államadósság-kezelő úgy döntött, csak 15 milliárd forintnyit értékesít belőle.

A hároméves kötvény aukciós hozama az elfogadott ajánlatok esetében 7,26 és 7,39 százalék között mozgott, az átlaghozam 7,36 százalékos lett. Az ötéves kötvény kétszeres túljegyzés mellett kelt el, a 7,43 és 7,54 százalék közötti hozamokon az átlaghozam 7,53 százalékos lett.

A tízéves államkötvénynél volt a legnagyobb arányú túljegyzés, csaknem két és félszeres, így az ÁKK 15 milliárd forintra növelte belőle az értékesített mennyiséget. Az aukción elfogadott hozamok 7,53 és 7,62 százalék között szóródtak, az átlaghozam 7,61 százalékos lett. Mindhárom lejáratnál csökkent az átlaghozam az előző aukció óta.

Mivel a hároméves papírt éppen hogy csak lejegyezték az elsődleges forgalmazók, az államadósság-kezelő úgy döntött, csak 15 milliárd forintnyit értékesít belőle.

A hároméves kötvény aukciós hozama az elfogadott ajánlatok esetében 7,26 és 7,39 százalék között mozgott, az átlaghozam 7,36 százalékos lett. Az ötéves kötvény kétszeres túljegyzés mellett kelt el, a 7,43 és 7,54 százalék közötti hozamokon az átlaghozam 7,53 százalékos lett.

A tízéves államkötvénynél volt a legnagyobb arányú túljegyzés, csaknem két és félszeres, így az ÁKK 15 milliárd forintra növelte belőle az értékesített mennyiséget. Az aukción elfogadott hozamok 7,53 és 7,62 százalék között szóródtak, az átlaghozam 7,61 százalékos lett. Mindhárom lejáratnál csökkent az átlaghozam az előző aukció óta. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek