Hogyan lesz a fenntarthatóságból versenyelőny?

Az elmúlt évtizedben egyre inkább felértékelődtek a fenntarthatósági szempontok a vállalati döntésekben és működésben. Az ESG-követelmények (Environmental, Social, Governance: környezeti, társadalmi és irányítási) mára nem csupán kiegészítő szempontok, hanem egyre inkább a stratégiai gondolkodás elemeivé váltak. Ezt a folyamatot egyrészt az egyre szigorodó szabályozási környezet, másrészt az érintetti elvárások gyors növekedése magyarázza. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is elsődleges kérdés a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése, amely összetett módon kapcsolódhat az ESG-teljesítményhez.

Az ESG ma már nemcsak etikai vagy környezeti kérdés, hanem egyre inkább üzleti tényező is. A kutatások szerint a fenntarthatósági szempontokat tudatosan érvényesítő vállalatok gyakran jobb pénzügyi teljesítményt, alacsonyabb tőkeköltséget és nagyobb válságállóságot érnek el. Az erős ESG-profil javíthatja a kockázatkezelést, erősítheti a piaci bizalmat, sőt új üzleti lehetőségeket is teremthet, például a környezetbarát termékek iránti kereslet révén. Ugyanakkor ezek az előnyök nem minden esetben azonos mértékben jelentkeznek, ugyanis iparáganként, régiónként és az egyes ESG-pillérektől függően eltérő hatások figyelhetők meg.

A környezet és a munkavállaló egyaránt fontos

A kvantitatív és kvalitatív primer felméréseink eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztói és munkavállalói döntésekben, a környezeti mellett, a munkavállalói jólléttel összefüggő szempontok is hangsúlyosan jelennek meg. A megkérdezettek 87,2 százaléka lényegesnek gondolja, hogy a vállalatok környezeti szempontból fenntarthatóan működjenek, valamint 87,6 százalékuk szerint a társadalmi fenntarthatóság munkavállalói dimenziói is kiemelkedően fontosak.

A munkavállalók számára – fenntarthatósági szempontból – a legfontosabb döntési kritérium szintén a társadalmi pillér munkavállalókra vonatkozó része volt, amelyet az irányítási és környezeti szempontok követtek.

A munkáltatók saját megítélése szerint az ESG-pillérekre vonatkozó ismereteik hiányosak, azonban az ezek mögött meghúzódó értékek – különösen a környezeti és társadalmi fenntarthatóság – a vállalkozásoknak is fontosak. A környezeti pillérnél jól látható az attitűd és a gyakorlat közötti eltérés. Bár a válaszadók többsége kiemelt prioritásként kezeli a környezetvédelmet, a vállalatok jelentős része nem látja szükségesnek konkrét intézkedések – például kibocsátáscsökkentés vagy vízfelhasználás mérséklésének – bevezetését.

Ökonometriai elemzésünk alapján a vállalatok versenyképessége szempontjából a környezeti dimenzió bizonyult a legmeghatározóbbnak. A piaci kapitalizáció és az árbevétel-arányos nyereség erős pozitív kapcsolatban áll a környezeti pillérrel, mivel minél jobb teljesítményt ér el egy adott vállalat környezeti szempontból, annál magasabb lesz a változó értéke. Az eszközarányos nyereség (ROA) és a környezeti szempontok között a kapcsolat közepes erősségű, míg az árbevétel-változás esetén gyenge kapcsolatot azonosítottunk. A társadalmi és irányítási szempontok a vizsgált mintán nem mutattak kapcsolatot a versenyképességi mutatókkal, csupán a ROA és az irányítási szempont között volt felfedezhető némi pozitív kapcsolat.

A kutatás legfontosabb eredményeit egy aggregált hőtérképen foglaltuk össze, amely az ESG három pillérét figyelembe véve a vizsgált versenyképességi szempont értékelését jeleníti meg egy ötfokú skálán.

Empirikus számításaink összhangban vannak a nemzetközi szakirodalmi eredményekkel, miszerint a környezeti szempontok vállalati integrálása jellemzően pozitívan hat a pénzügyi teljesítményre és a versenyképességre. Bár néhány kutatás vegyes vagy semleges eredményeket mutat, összességében az ESG-be való befektetés nem csökkenti a hozamokat, sőt a hosszú távú, válságálló működés egyik meghatározó tényezője lehet. Az ESG-t nem csupán etikai vagy társadalmi elvárásként kezelik a vállalatok, hanem egyre inkább olyan stratégiai eszközként, amely erősíti a vállalati reputációt, növeli az érintettek bizalmát, javítja a tőkéhez jutás feltételeit és ösztönzi az innovációt.

A versenyelőny kulcsa a gyakorlati megközelítés

A vállalati ESG-teljesítmény és a versenyképesség kapcsolata összetett, de egyes ESG-elemek egyértelműen javíthatják a vállalat helyzetét. A vizsgálatok szerint ebben elsősorban a környezeti szempontok játszanak fontos szerepet, ugyanis ezek kedvezően hathatnak például a piaci értékre, a nyereségességre, valamint a fogyasztók és a munkavállalók megítélésére. A környezeti teljesítményt mindkét csoport kiemelten fontosnak tartja.

A társadalmi dimenzión belül elsősorban a munkavállalókra ható tényezők hangsúlyosak, különösen a családbarát intézkedések. Ezek nemcsak a munkavállalók, hanem a fogyasztók körében is pozitív fogadtatásra találnak, ami tovább erősíti a vállalat versenyképességét. Ezzel szemben a külső társadalmi szempontok – például a közösségi szerepvállalás – minden vizsgált dimenzióban gyenge versenyképességi hatást gyakorolnak. 

A vállalatirányítási szempontok – mint az átláthatóság és az etikus működés – már inkább alapelvárásként jelennek meg, és kevésbé jelentenek megkülönböztető előnyt.

A vállalati fenntarthatóságban elsősorban azokat a gyakorlatias, közvetlenül is érzékelhető elemeket érdemes hangsúlyozni, amelyek a vállalkozások számára kézzelfogható előnyt teremtenek – ilyen az energiahatékonyság, a munkavállalói jóllét vagy a családbarát működés. A versenyképességet nem az elszigetelt, ad hoc intézkedések erősítik, hanem az, ha ezek a gyakorlatias fenntarthatósági szempontok szervesen beépülnek a vállalat stratégiájába és működésébe.