Míg a 2014 őszén állami tulajdonba került MKB feletti tulajdonosi jogok az MNB-hez, addig a 2015 közepén az amerikai GE-től visszavett BB felettiek a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerültek. Úgy tudni, az MNB és az MFB nem egyeztetett egymással, noha a Világgazdaság információi szerint az MNB-ben támogatják az MKB és a BB egyesítését. Ennek megvalósulásához lehet kapocs most Bártfai-Mager személye.
Más kérdés, hogy a két bankban jóformán csak az volt a közös, hogy állami tulajdonban voltak – nyilatkozta az év elején lapunknak Zolnai György, a BB vezérigazgatója. Mondván, az MKB a június végi eladásáig szanálás alatt állt, mert évekig veszteséget termelt, és meg kellett tisztítani a rossz hitelektől. Ezzel szemben a BB jól működő bank, amely folyamatosan nyereséges, csak 2014-ben zárt veszteséggel a devizahiteles elszámolás miatt.
Tőkeemelési kényszer
A Budapest Bank (BB) egészének vagy többségének megvásárlásához az MKB-nak tőkeemelésre lenne szüksége. Megjegyzendő, hogy az MKB-ben 90 százalékhoz jutott két magántőkealap tulajdonosának már a vételár rájuk eső 33,3 milliárdos részének az előteremtése sem kis erőfeszítésébe telt. Ráadásul a BB megvételéhez az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, mely 2019. december 31-ig rajta tartja a szemét az MKB-n – ezzel a feltétellel adta áldását annak szanálására. Még akkor is, ha az MKB esetleg nem egyedül szerezné meg a BB-t. A Szabadság téren ugyanis olyan verziót is dédelgetnek, miszerint az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak is értékesíthetne a BB-részvényeiből, valamint a Budapesti Értéktőzsdén keresztül más befektetőknek. Utóbbi lehetőségét ez év elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is meglebegtette.Összeolvadásuk valószínűségét növeli, hogy az MNB jó ideje hangoztatja, túl sok a nagybank Magyarországon, s Bártfai-Mager révén most a jegybanknak nagyobb ráhatása lehet e konszolidációra. A frigy mellett szól az is, hogy a kormány lépéskényszerben van. Az Erste 15 százalékának megvásárlásáról 2015 februárjában aláírt memorandumban ugyanis vállalta, hogy a rendszerszintű fontosságú hazai bankokban meglévő részesedéseit három éven belül eladja a magánszektornak. Ezt az MKB-nál már teljesítette, a BB-nél azonban erre már csak másfél éve maradt. Bár az év elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még azt mondta, hogy a tranzakciót 2016 végéig nyélbe üthetik, május végén a Reuterssel már azt közölte, hogy az értékesítés a jövő év végéig befejeződik, s az abból származó bevétel a 2017-es költségvetésbe folyik be.
Az MKB-t hozhatja helyzetbe, hogy kérdéses: akad-e olyan külföldi befektető, aki megadja legalább azt a 700 millió dollárt, amennyit a kormány fizetett az amerikai GE-nek. A BB könyv szerinti értéke ugyanis ennek nagyjából a fele lehet, amire az ilyen tranzakcióknál legfeljebb 20-30 százalékos felárat szoktak rátenni. Így viszont kincstárinak tűnik Varga optimizmusa, miszerint „nagyon remélem, legalább annyiért adjuk el a bankot, amennyiért megvettük”.
