Harmadával visszaeső nyereségről jelentett szerdán a Honda. A japán járműgyártó a globális félvezetőhiány mellett a dráguló nyersanyagokat, valamint a mindezek hatását felerősítő szigorú kínai pandémiás korlátozásokat okolja az első üzleti negyedévben zsugorodó eredményért.
A tokiói székhelyű vállalat 149,2 milliárd jen – 1,1 milliárd dollár – nyereséget könyvelt el a június végével zárult három hónapra, messze elmaradva ezzel az egy évvel korábbi, 222,5 milliárd jenes teljesítménytől.
A gyártó bevételei az eredménynél kisebb mértékben, 7 százalékkal 3,8 ezermilliárd jenre (28 milliárd dollárra) csökkentek. Ami nem is csoda, tekintve, hogy a negyedév során 815 ezer járművet értékesített, 183 ezerrel kevesebbet, mint az azt megelőző három hónap során, az alapvetően erős keresletnek ugyanis féket vetett a világszerte jelentkező csiphiány, a gyártó így nem tudott lépést tartani a jelentkező igényekkel. Japán mellett az Egyesült Államokban és Európában is jelentősen visszaestek az eladások.
Megértést kérek mindazoktól, akik még mindig várnak a járműveikre, és megígérem, hogy vállalatunk mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb teljesítsük a kiszállításokat – fogadkozott Kohei Takeuchi pénzügyi igazgató.
A 2023-as üzleti évre vonatkozó profitcélt mindezzel együtt is teljesíthetőnek tartja a menedzsment, ez 710 milliárd adózott nyereséget jelentene az üzleti év jövő márciusi zárásakor.
A Honda tokiói tőzsdén jegyzett részvényei 1,1 százalékkal erősödtek szerdán, idén viszont még mindig csupán 2,9 százalékot tudott emelkedni a kurzus.
A globális csiphiány egyébként a többi japán autógyártót is érzékenyen érinti. A piacvezető Toyota 18 százalékos profitcsökkenésről számolt be korábban, a Nissan Motor pedig egy évvel korábbi nyereségének kevesebb mint felét szállította a legutóbbi negyedévben.
