Németországban a lakosság 69 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítási termékkel, miközben a magyarok 30 százalékának van megtakarítása. A hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban az X generáció azzal számol, hogy élete végéig kell majd dolgoznia, míg a '90-es évektől 2002-ig született Y generáció ennél gyökeresen eltérően már azzal számol, hogy megtakarításai segítik majd ki időskorban – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító élet üzletág vezetője.
A K&H felmérése szerint a 30-59 évesek 28 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, a pénzt félretenni tudók 50 százaléka konkrét cél nélkül tesz fére pénzt, míg 32 százalékuk a nyugdíjra gyűjt. A nyugdíjcélú megtakarítással bírók száma egy éve még 29 százalék volt, ehhez képest szép a növekedés, ám a 2017-es felmérés még 38 százalékos szintet mért erre a célra, A megtakarítani képesek átlagosan 1,4 milliós 26 százalékuknak kevesebb, mint 500 ezer forintos megtakarításuk van, s mindössze 3 százalékuknak van 10 millió forint feletti megtakarítása.
A megkérdezettek átlagosan 69 éves életkorra teszik a nyugdíjbavonulás idejét – ezt főleg a '40 évesek mondják, a '30-asok ugyanakkor 71 éves korra várják a nyugállományba vonulást. A válaszadók 53 százaléka a felmérésben résztvevők közül sem számít arra, hogy megéri az épp aktuális nyugdíjkorhatárt.
A későbbi nyugdíjbavonulás ellenére a megkérdezettek 84 százaléka számol azzal, hogy az állami nem lesz elegendő arra, hogy a biztos megélhetést biztosítson – a válaszok szerint a kényelmes megélhetéshez szükséges összeg 216 ezer forint lenne. Ehhez képest jelenleg az átlagnyugdíj 135 ezer forint, a minimálbérhez közeli130 ezer forintos bérhez ugyanakkor csak 87 ezer forintos nyugdíjváromány tartozik csak.
Továbbra is él a nyugdíj-paradoxon: a fenti adatok és vélemények ellenére a megkérdezettek 58 százaléka azzal számol, hogy csak az állami nyugdíjból fog megélni időskorában.
Akik ennél tovább gondolkodnak, azok 45 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárt jelölték, mint forrást, ötödüknek nyugdíjbiztosítása van, 16 százalékuk egyéb nyugdíjcélú megtakarítással bír. A válaszadók 23 százaléka ingatlanjának eladásából vagy kiadásából remél kiegészítést, 12 százalékuk a vállalkozásában, 8 százalékuk pedig a gyermeke támogatásában bízik. A válaszadók 74 százaléka további munkával éli kiegészíteni a nyugdíját.
A K&H felmérése szerint annak dacára, hogy elvben jobb anyagi helyzetben vannak a háztartások, egyre markánsabb azok aránya, akik elutasítják, hogy nyugdíjcélra takarékoskodjanak: míg 2016-ban 49 százalékuk mondta azt, hogy nem akar erre a célra félretenni, az idei felmérésben már 58 százalékuk vélekedett így.
