Pénzügyi védőpajzs: így látják a magyar elemzők Orbán és Trump rendkívüli megállapodását
„Mivel nem ismerjük a szerződést, és nem tudjuk, hogy mi van benne, ezért úgy tudunk rá tekinteni, mint egy védőpajzsra, ami támogatást adhat a magyar pénzpiacoknak akkor, ha baj van” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője Orbán Viktor hét végi bejelentéséről. A magyar kormányfő a washingtoni útjáról hazafelé, a repülőúton árulta el újságíróknak, hogy az energetikai kérdéseken túl pénzügyi megállapodást is kötött Donald Trump amerikai elnökkel. A kormányfő szerint a megállapodás egy pénzügyi védőpajzs Magyarország számára, amellyel elháríthatók a forinttal szembeni esetleges spekulatív támadások, továbbá arra az esetre is védelmet nyújt, ha Brüsszelből nem érkezne pénz.
Pénzügyi védőpajzs: sosem rossz, ha van ilyen
A miniszterelnök mondatai után azonnal megjelentek egymásnak ellentmondó értelmezések. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter szerint ezzel elismerte, amerikai mentőcsomagra van szüksége a magyar költségvetésnek, sőt, úgy látja, IMF-hitelhez fordult a magyar kormány.
Bár sok kérdés tisztázatlan, nem lehet tudni a megállapodás kereteit, azonban több hasonló megállapodás létezik a világban. Amerikában is van többekkel, Mexikóval, illetve Argentínával kötöttek ilyen megállapodást, amit Virovácz Péter leginkább egy biztosításhoz hasonlított, amiért vagy kell fizetni egy rendelkezésre állási díjat, vagy csak akkor, ha igénybe veszik.
Szerinte sosem rossz, ha van ilyen, baj esetén fontos eszköz lehet.
Magyarországon egyáltalán nem ismeretlen a módszer.
Abból a szempontból sem ördögtől való, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is rengeteg ilyen swap line-ja van, akár az Európai Központi Bankkal, akár a Feddel. Ezek nem nyilvános szerződések, de tudjuk, hogy léteznek
– mondta Virovácz Péter, aki szerint amikor parásabb helyzet van a piacokon, olyankor a jegybankok rendre bejelentik, hogy megújították az EKB-val a swap line-okat, így például 4 milliárd eurós keretszerződés áll rendelkezésre a következő négyéves időszakra. Ha bármi olyan probléma lépne fel, mint például fizetési vagy valutaválság, ez tudja nyugtatni ilyenkor a piacokat – tette hozzá.
Akkor szoktak ilyen megállapodást kötni a kormányok, ha egy ország egy adott devizában van nagyon durván eladósodva. Magyarországon azonban érdemi realitása ennek nincsen, hiszen dollárban sosem tudunk eladósodni, miután mindent átswappol az MNB euróra. Az elemző hangsúlyozta, ha reálisan szükségünk lenne rá, akkor nem így nézne ki a forint, és nem így néznének ki a kötvényhozamok sem. Ezért inkább a politikaiüzenet-értéke a fontosabb a pénzügyi megállapodásnak, ugyanis szerinte jól kommunikálhatja a kormány, hogy sikerül megvédenie a hazai fizetőeszközt a spekulánsoktól.
Jól fogadta a bejelentéseket a piac, tovább erősödik a forint
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Trump és Orbán között létrejött megállapodásokról azt mondta, hogy pozitív üzenetük volt a befektetők számára. A forint már a találkozó előtt, pénteken másfél éves csúcsára erősödött az euróval szemben, a lendület pedig hétfőn is kitartott.
Cikkünk írásakor 383,1 forintot adtak egy euróért, és 331,27 forintot egy dollárért a bankközi devizapiacon, ami mindkét deviza esetében több mint 0,3 százalékos erősödés reggel óta.
Az elemző a bejelentések közül a szankciómentességet emelte ki, ami szerinte a leginkább hatott az árfolyamra. Noha a BBC fehér házi forrása azt állította a találkozó után, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz energiahordozókra kivetett szankciók alól, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt rögtön cáfolta. Török Zoltán szerint ez volt a legfontosabb döntés, ha nem sikerült volna elérni, akkor az nehéz feladvány lett volna a kormány számára, ami ráadásul a költségvetés szempontjából is kiemelt jelentőségű. „Azt gondolom, hogy ez siker” – jegyezte meg, a többi megállapodás szerinte még kidolgozatlan, ezek piacmozgató hatása emiatt kisebb.
Akár 380 alá is benézhet a forint
Virovácz Péter a forint árfolyama kapcsán arra hívta fel a figyelmet, jelenleg pozitív a nemzetközi hangulat, erre jött rá a Trump–Orbán közötti találkozón született megállapodások sora, a kettő kombinációja erősíti most az árfolyamot.
Az ING Bank vezető elemzője szerint még bőven van tér a forint erősödése előtt. A lélektani szint a 380, de a technikai ellenállás 378-nál húzódik, akár eddig is elmehet a következő hetekben.
A nagy kérdés, hogy mi az az árfolyamszint, ahol a piac már elkezdi beárazni az MNB esetleges kamatvágását, és nem tart ki amellett, hogy fél-egy évig nem vág kamatot. „Egyelőre nem találkoztunk ilyen árfolyamszinttel, pedig korábban jóval magasabban volt az árfolyam. A piacok elfogadták, hogy akármeddig erősödhet a forint, a jegybank nem lép” – mondta az elemző.
Nem pénzátutalást jelent a védőpajzs
A pénzügyi védőpajzs nem konkrét pénzátutalást, hanem bizalmi és stabilitási garanciát jelent, amely a spekulatív támadások ellen nyújt védelmet – erre hívta fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságutató Alapítvány a hét végén megjelent elemzésében. Amikor egy nagyobb gazdaság (például az Egyesült Államok) pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb ország (például Magyarország) számára, az azt jelenti, hogy hitelkereteket, devizalikviditást vagy politikai hitelességet kínál, amellyel megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.
Emlékeztetnek rá, hogy ilyen volt, amikor 2022 októberében Virág Barnabás, az MNB alelnöke a folyó fizetési mérleg hiányára és a spekulációs nyomásra hivatkozva figyelmeztetett a forint gyengülésének veszélyeire. Akkoriban a folyó fizetési mérleg hiánya a forint gyengülésének irányába hatott, miközben a forint elleni spekulatív pozíciók gyorsan épültek fel. A két hatás egymást erősítette, ezért szükségessé vált a beavatkozás. A pajzs hatása szerintük kettős:
- pénzügyi: konkrét likviditást és eszközöket biztosít;
- pszichológiai: jelzi a piacnak, hogy a támadás értelmetlen, mert erősebb háttér védi az országot.
Ez a bizalmi hatás önmagában stabilizálhatja az árfolyamot – gyakran anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozásra lenne szükség. A pénzügyi védőpajzs egyik formája a devizaswapkeret, azaz ha egy nagy jegybank (pl. a Fed) megállapodik abban, hogy devizát (többnyire dollárt) biztosít a kisebb jegybanknak. Példaként említik: hogy a Fed 2020-ban dollárswapkereteket nyitott több feltörekvő piac számára. Kína szintén több ország – köztük Magyarország és Lengyelország – számára tart fenn jüanswap-lehetőségeket. Más formák lehetnek a stabilizációs hitelek és elővigyázatossági hitelkeretek, amelyek biztosítják a piacokat arról, hogy az adott ország nem marad likviditás nélkül.
Leggyakrabban akkor, ha politikai és gazdasági szövetségesekről van szó, illetve ha a nagyobb ország stratégiai érdeke a kisebb stabilitása
– írták az elemzésben, a pajzs tehát nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai eszköz is, a bizalom, a stabilitás és a hitelesség jele.
Argentínáéhoz képest kisebb hatású lehet a védőpajzs
A magyar kormány az előző hét végén több megállapodást is kötött Donald Trumppal, aminek piaci szempontból véleményünk szerint két igazán fontos része az orosz energiával szembeni szankciók alól való mentesség, illetve a pénzügyi védőháló. Bár az utóbbival kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétumok, potenciálisan nagy támaszt jelenthet a magyar eszközök mögött, míg a legalább egyéves mentesség az orosz energiára kivetett szankciók alól egy rossz forgatókönyv kiárazását jelent – írták elemzésükben az MBH Bank elemzői, akik szerint mindkettő erősíti a forintot, bár a pénzügyi megállapodás hatásának mértéke valószínűleg az Argentínának nyújtott védőhálóhoz képest jóval kisebb lehet, mivel a magyar gazdaság fundamentumai sokkal jobbak a dél-amerikai országénál.
Azonban rámutatnak, hogy hatásaiban jelentősebb bejelentés a pénzügyi védőháló lehet. Ennek részletei egyáltalán nem tisztázottak: pénzügyi garanciavállalásról, „swap-line”-ról olvashattunk, de egyelőre csak kinyilvánított szándékról van szó, amelyet kézrázással szentesíthettek.
Nagyon fontos leszögezni, hogy Magyarország fundamentumai vannak annyira egészségesek, hogy gond nélkül tudjon finanszírozást találni a piacról. Bár a költségvetési hiány nem alacsony, régiós összevetésben nem is kimagasló, az államkötvény-aukciók rendben mennek, miközben a folyó fizetési mérleg is többletes. Azaz egy olyan védőhálóra, amelyre válság idején szoktak igényt tartani bajba jutott országok (pl. IMF-hitel), egyáltalán nincs szükség
– hangsúlyozzák a pénzintézet szakértői, szerintük a swap-line nem is erről szólna, hiszen az jegybankok közötti megállapodás lenne arról, hogy szükség esetén az amerikai Fed egy bizonyos mértékig dollárlikviditást nyújtana az MNB számára, forintért cserébe, ami természetesen nagyon jelentős potenciális tartalékot is jelenthetne a magyar jegybank számára, és így erősítőleg hat a fizetőeszközre. Mindenesetre a támogatás nyílt felvállalása az amerikai fél részéről tud nagyot szólni, ahogyan azt nemrég Argentínában is láthattuk.
Leszögezik, hogy mindenképpen „jól jön” egy ilyen védőháló: ha pusztán csak a swap-line-ra gondolunk, az MNB-nek jelenleg is létezik egy ilyen megállapodása az EKB-val 4 milliárd euró értékben, aminek határidejét időről időre meg szokták a felek hosszabbítani (a mostani megállapodás az MNB idén februári kommunikációja szerint 2027 januárjáig él).
Ugyanakkor az argentin példából is láttuk, hogy nem csak klasszikus, jegybankok közötti swap-line érhető el a védőháló alatt, hiszen itt konkrét pesóban denominált eszközvásárlás is történt, aminek direkt piaci hatása erősebbnek mondható. Elég bizonytalan tehát, hogy milyen megállapodást fognak kötni a felek – ugyanakkor az látható, hogy az amerikai kormányzat, ha szükséges, akár hajlandó erőteljesebben is támogatni azokat az országokat, amelyeknek a politikai vezetésével jó viszonyt ápol.
