Búcsú a füstfelhőktől

A fogyasztási szokások megváltozásával olyan hagyományos iparágak is trendfordulóhoz érkeznek, mint a sörgyártás vagy a dohányipar. Ahogy kulcsfontosságú szegmenssé válhat az alkoholmentes sör, úgy a cigaretta helyét is a füstmentes termékek vehetik át. A londoni Royal Societyben tartott E-Cigarette Summit konferencián számos tudományos eredménnyel alátámasztott érv hangzott el amellett, hogy

az e-cigaretta potenciálisan csökkenti a dohányzás káros hatásait a dohányzók elterelésével a cigarettánál kevésbé káros alternatívákhoz, ugyanakkor sokan továbbra is szkeptikusak amiatt, hogy az új technológia nem bővíti-e mégis a dohányosok táborát.

Hiába a bizonyítékok, az egyes nemzetek más-más módon kezelik azokat, így az sem meglepő, hogy ma még csak minden második országban létezik az e-cigarettákra és egyéb, új típusú dohánytermékekre vonatkozó szabályozás. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint

az idén már a világ országainak 56 százalékában hozzáférhetők a füstmentes termékek, az értékesítésükből származó bevétel pedig a 2016-os 8,6 milliárd dollár után ebben az évben a 27 milliárd dollárt is megközelítheti.

A két évvel ezelőtti 54 százalékról 65 százalékra emelkedett a rágódohány (bagó) és a burnót (tubák) elérése, de a dohányhevítők száma is rohamosan növekszik.

A dohányipar radikális átalakulásának lehetünk szemtanúi, a technológia és az innováció ezt a szektort is új alapokra helyezi, akárcsak az energetikát, a közlekedést vagy a kereskedelmet

– fogalmazott a Világgazdaságnak Germana Barba, a Philip Morris International szabályozási stratégiáért felelős alelnöke.

Emlékeztetett, hogy a WHO 2010-hez képest 30 százalékkal csökkentené a dohányzók számát 2025-ig. Ambiciózus célnak tartja, ehhez azonban szerinte szabályozói oldalról is ösztönözni kell a füstmentes termékekre való átszoktatást, különben évente csak egy-két százalékpontot lehet faragni az arányon.

Példaként felhozta, hogy becslések szerint globálisan már tízmillióan tértek át az e-cigarettára, hatmillióan pedig hevítéssel működő dohánytermékekre, ezek a mutatók azonban a többszörösükre nőhetnek, ha az egyes nemzetgazdaságok támogatólag lépnek fel. Ezen a téren az Egyesült Királyságot pozitív példaként említette, mindezek ellenére jelen állás szerint a WHO-célt a közepes és magas jövedelmű országoknak is csak a tizede érheti el.

A kis méretű akkumulátorok adva vannak, a termékinnováció iránya már nem az energiaforrás biztosítása, hanem a változó fogyasztói szokásokra való reagálás

– ezt pedig már Clive Bates, a londoni székhelyű Counterfactual Consulting Ltd. igazgatója osztotta meg lapunkkal.

A szakember szerint a füstmentes termékek térhódítása a közegészségügyi szempontoknak is megfelel, de például nemzetközi összevetésben az Európai Unió jóval előrébb jár, mint az Egyesült Államok. Néhány éven belül a kelet-közép-európai régió, így Magyarország is megérhet a drasztikus változásra.

Lényeges szempontnak nevezte, hogy a kormányok bátorítóan, kezdeményezőleg lépjenek fel, kedvezményekkel ösztönözzék a termékek bejelentését, a nyilvántartásba vételi eljárások megindítását, illetve a már bejelentett termékek fenntartását, a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak mérséklésével.

Bár más ideológia szerint, a dohányipar előtt is kirajzolódott már Magyarországon a nem dohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, Lázár János által képviselt füstmentes jövőkép. Miután 2012-ben eltűntek hazánkban a füstös kocsmák, egy évre rá pedig megjelentek a nemzeti dohányboltok, a 2020-as évek derekára a csikkek helyét átveheti a folyadékban oldott nikotin és társai.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható