A kormány egyetért azzal, hogy a 2021–2027. években biztosított legyen a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
A társfinanszírozás forrásait a 2022–2029. évi központi költségvetésekbe be kell tervezni, amiért a pénzügyminiszter a felelős.
A vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről szóló kormányhatározatban szerepel az is, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben
a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25 százalékos forrást csoportosítanak át az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe, amiért az agrárminiszter felel.
A Vidékfejlesztési program maximális kiegészítésének tervéről év végi interjújában Nagy István agrárminiszter is beszélt a Világgazdaságnak. Akkor úgy fogalmazott: hogy a gazdák számára legkézzelfoghatóbb földalapú támogatások szintjét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük 2023 után is, a vidékfejlesztési támogatások forrásaiból a maximális 25 százalékot szeretnénk ide átcsoportosítani.
A vidékfejlesztési forrásokat pedig – amelyekből a beruházásokat és az élelmiszeripari fejlesztéseket finanszírozzák – szintén feltöltik, és az előző uniós költségvetési ciklusban jellemző
17,5 százalék helyett az erre a célra adható hazai kiegészítést a maximális 80 százalékra emelik.
A miniszter szerint ez lehetőséget teremt a gazdák számára arra, hogy a következő hét évben utolérjék uniós társaikat.
Négyezer milliárd forintos támogatás a magyar vidék fejlesztésére
A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.