Mi történt a magyar aranytartalékkal? Pontosan megmutatták Varga Mihályék: ezt nem lehetett kivédeni, több száz millió eurót zuhant a tömbök értéke – de berobbant a deviza
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMájusban is tovább emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai: a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett előzetes adatai szerint az állomány egyetlen hónap alatt 507 millió euróval (mintegy 201 milliárd forinttal) nőtt, így elérte a 61,137 milliárd eurót (nagyjából 24 400 milliárd forintot). A tartalékok ezzel újabb történelmi csúcs közelébe kerültek, ugyanakkor a magyar aranytartalék értéke a nemesfém világpiaci árfolyamának korrekciója miatt ismét csökkent.
Már áprilisban is jelentős, 1,9 milliárd eurós (közel 760 milliárd forintos) növekedést regisztrált az MNB. Két hónap alatt így több mint 2,4 milliárd euróval (mintegy 960 milliárd forinttal) bővült az ország pénzügyi védőhálója.
A tartalékok emelkedése azt jelenti, hogy Magyarország egyre nagyobb mozgástérrel rendelkezik külső pénzügyi sokkok esetén. A nemzetközi tartalékok szerepe különösen felértékelődik olyan időszakokban, amikor a világgazdaságot geopolitikai feszültségek, kereskedelmi konfliktusok vagy a pénzpiaci hangulat gyors változásai befolyásolják.
Ismét az arany húzta lefelé az adatot
Miközben a teljes tartalékállomány tovább nőtt, az aranytartalék értéke májusban 247 millió euróval (közel 99 milliárd forinttal) csökkent, így 13,731 milliárd euróra (mintegy 5470 milliárd forintra) mérséklődött.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank eladott volna az aranykészletéből. A 110 tonnás állomány változatlan, a csökkenés oka kizárólag az arany világpiaci árfolyamának korrekciója.
Hasonló jelenség játszódott le márciusban is, amikor az arany árának közel 12 százalékos visszaesése miatt több mint 1,4 milliárd euróval csökkent az aranytartalék könyv szerinti értéke. A mostani mérséklődés ugyanakkor jóval kisebb, mint a tavaszi korrekció volt, és azt mutatja, hogy az arany továbbra is rendkívül magas szinteken mozog a nemzetközi piacokon.
Rekordméretű aranykészletet épített fel Magyarország
A magyar aranytartalék története az elmúlt években látványos fordulatot vett. A rendszerváltás környékén az ország mindössze 3,1 tonna arannyal rendelkezett, ami nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony szintnek számított.
Az MNB 2018-ban döntött a stratégia megváltoztatásáról, amikor több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte készleteit. Ezt 2021-ben újabb jelentős bővítés követte, amikor az állomány 94,5 tonnára emelkedett. A legutóbbi nagy lépés 2024-ben történt, amikor a jegybank 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
Ennek köszönhetően Magyarország először előzte meg Romániát a modern történelemben.
A román jegybank jelenleg 103,6 tonna aranyat tart nyilván, így a magyar készlet már nagyobb a keleti szomszédénál.
Az egy főre jutó aranytartalék alapján Magyarország jelenleg a kelet-közép-európai régió élmezőnyébe tartozik.
A világ legnagyobb aranytartalékával továbbra is az Egyesült Államok rendelkezik több mint 8100 tonnával, mögötte Németország mintegy 3350 tonnával áll. Franciaország és Olaszország egyaránt 2400 tonna feletti készletet tart. Az elmúlt évek egyik legaktívabb vásárlója Lengyelország volt, amely tavaly több mint 80 tonnával növelte aranyállományát. Jelentős vásárló maradt Kína, Oroszország, Kazahsztán és Brazília is.
A globális aranykereslet 2025-ben történelmi rekordot döntött, meghaladta az 5000 tonnát, miközben az árfolyam is csúcsokat ért el. A jegybankok számára az arany továbbra is olyan stratégiai eszköz, amely válsághelyzetben független a devizapiacok és a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól.
Egyre nagyobb pénzügyi pufferrel rendelkezik Magyarország
A mostani adatok alapján a magyar nemzetközi tartalékok az év eleje óta közel 10,9 milliárd euróval (mintegy 4350 milliárd forinttal) emelkedtek, egy év alatt pedig több mint 15,3 milliárd eurós (nagyjából 6100 milliárd forintos) növekedést mutatnak.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország pénzügyi tartalékai ma lényegesen magasabb szinten állnak, mint egy évvel ezelőtt. A növekedést elsősorban a devizában tartott eszközök bővülése hajtotta, miközben az arany továbbra is a tartalékok egyik legfontosabb stratégiai eleme maradt. Az MNB adatai szerint a készpénzben, betétekben és értékpapírokban tartott devizaeszközök értéke májusban 42,155 milliárd euróra nőtt, ami jól mutatja, hogy a jegybank egyszerre épít a hagyományos devizatartalékokra és a fizikai aranyra.
