Magyar gazdaság

Jövedelmezhet a liberalizáció

Hongkong, Szingapúr és Írország vezetik a Heritage Foundation és a Wall Street Journal által a gazdasági szabadság jelzőszámai alapján felállított rangsort. Az évente közzétett felmérés szerint a rendszerváltó országok éllovasa Észtország, mely a 14. Japán, Kanada és Dánia illusztris társaságában. Magyarország változatlan pontszámmal a 42. a sorban.

A szerzők kiemelik, hogy az atlanti régió egyre liberalizáltabb gazdasági környezetéhez a korábbi tervgazdaságok reformintézkedései és az európai monetáris unió fegyelmező ereje is hozzájárultak. Az öreg kontinens nyugati és keleti felének egy kategóriaként kezelését indokolja, hogy Észtország -- mely a és a külföldi befektetések tekintetében Hongkonggal azonos, "jeles" minősítést kapott -- kilenc, Csehország hat uniós tagállamot is megelőz a listán, Magyarország értékelése pedig kedvezőbb Görögországénál. Az elemzés készítői szerint egyértelmű a kapcsolat a gazdasági liberalizáció és az egy főre jutó jövedelmek növekedése között.



Magyarország tíz kategória osztályzatának átlagát tükröző pontszáma nem módosult, ami három hatás eredőjét tükrözi: az átlagos vámtarifa csökkenése következtében javult a kereskedelmi osztályzat, a növekvő közösségi fogyasztás eredményeként romlott a kormányzat gazdasági befolyását mérő index, és a metodológia változása miatt a közterhek mértékét jelző mutató is romlott.



A listán hetedik éve vezető ázsiai városállamot öt angolszász ország is követi az első tízben, köztük Írország viszi a prímet -- a szerzők ezért a gazdasági szabadság biztosításában már az "angol-kelta" típusú kapitalizmus sikeréről beszélnek. Ez a modell a harmadik oka, hogy Észak-Amerika és Európa gazdaságai mutatták fel a legnagyobb előrelépést a gazdasági szabadság biztosítása terén az elmúlt évben. Az atlanti térségből összesen hat állam került a lista első tíz helyezettje közé: Írországot Új-Zéland, Luxemburg és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Hollandia, illetve Svájc követi.



A világgazdaság második legszabadabb térségének tekintett ázsiai--csendes-óceáni régiónak már a korábban prosperáló piacgazdasági övezetét sem lehet egységesként értékelni. Thaifölddel és Dél-Koreával szemben -- melyeket a jelentés "nagyrészt szabad" gazdaságokként jellemez -- Malajzia és Indonézia a "nagyrészt nem szabad" gazdaságú államok csoportjába tartoznak. Ráadásul a térség egészében csökkent a gazdasági szabadság a korábbi felmérés óta eltelt egy évben. Hongkong elsőségét semmi sem fenyegette, a kutatók csupán azt a megjegyzést tették, hogy lassan halad az 1998-as kormányzati tőkepiaci intervenció során felvásárolt eszközök értékesítése. Szingapúr osztályzata viszont kismértékben romlott az állam gazdasági térnyerésének következtében. A felmérésben szereplő 155 ország közül Thaiföld javított a legtöbbet helyezésén, a 46.-ról a 27. pozícióba ugrott.



A kutatók 155 ország egyenként 50 gazdasági mutatóját csoportosították tíz kategóriába, melyeket 1-től 5-ig terjedő skálán értékeltek, 1-gyel jelölve a legjobb osztályzatot. A kategóriák az alábbiak voltak: kereskedelempolitika, közterhek, kormányzati befolyás, monetáris politika, tőkeáramlás és külföldi befektetések, pénzügyi szektor, bér- és árpolitika, tulajdonjogok, szabályozás és feketegazdaság. A gazdasági szabadságot a szerzők úgy értelmezték, hogy az a kormányzati kényszernek vagy korlátozásnak a szabadság fenntartásához és a polgárok védelméhez szükséges mértéket meg nem haladó szintje a termelés, az elosztás és a fogyasztás területén.



Magyarország az átlagos vámtarifa 4 százalék alá csökkenésének köszönhette, hogy javult az első kategória osztályzata. Amerikai külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a jelentés ugyanakkor megemlíti, hogy az ország nem tarifális korlátozásokat is fenntart a vámszabályok következetlen alkalmazásának formájában. A jövedelemadók és a kormányzati kiadások szintje -- 1998-ban a 44,3 százaléka -- nemzetközi összehasonlításban igen magasnak számítanak, és bár az állami tulajdon aránya tovább csökkent, a közösségi fogyasztás a GDP 9,8 százalékáról annak 10,3 százalékára nőtt. Ezen kívül a szabályozás és a monetáris politika területén javíthatunk. Az utóbbit az elmúlt tíz év átlagos inflációja alapján értékelik, ezért e tekintetben csak lassan javulhat az osztályzat. A szabályozás pedig papíron már nagyrészt megfelel az EU normáinak, alkalmazása azonban nem következetes.



Csehország főként a költségvetés által a gazdaságra mért mérsékelt terhek és a független monetáris politika -- azaz a rendkívül alacsony -- eredményeként tudott a 27. helyre kerülni. Magyarországgal azonos értékelést kapott Litvánia, ahol a jelentős feketegazdaságot a kereskedelem teljes szabadsága ellensúlyozza, és nem sokkal marad el mögöttük Lettország sem. Az 54. helyen álló Lengyelország az inflációt illetően eggyel jobb jegyet kapott Magyarországnál, a pénzügyi szektor, valamint a bér- és árpolitika megítélése azonban rosszabb.

A rendszerváltó államok egyes területeken beérték a Nyugatot Hongkong, Szingapúr és Írország vezetik a Heritage Foundation és a Wall Street Journal által a gazdasági szabadság jelzőszámai alapján felállított rangsort. Az évente közzétett felmérés szerint a rendszerváltó országok éllovasa Észtország, mely a 14. Japán, Kanada és Dánia illusztris társaságában. Magyarország változatlan pontszámmal a 42. a sorban. VG-összefoglaló-->

Kapcsolódó cikkek