késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Itt a magyarázat: ezért bocsátott ki dollárkötvényt Magyarország – a lakosság rájött, mibe fektesse a pénzét az állampapír mellett
Júniusban 4 milliárd dollár devizakötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ebből 1,5 milliárd dollárt 5 éves papírban, 1 milliárd dollárt 10 éves papírban és 1,5 milliárd dollárt 30 éves papírban. A dollárkötvény mellett szólt, többek közt, a kedvező finanszírozás.
Miért épp dollárkötvény?
Három okból választottuk a dollárpiacot
– mondta egy interjúban Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója. Hozzátéve: folyamatosan keresik, hogy egy adott helyzetben melyik befektetői réteg a leginkább fogékony a magyar állampapírok vásárlására.
Most azt látták, hogy az egyébként is jóval mélyebb és likvidebb dollárpiacon nagyobb a befektetői érdeklődés a magyar papírok iránt. A másik ilyen fontos szempont, hogy euróban 30 éves futamidővel valószínűleg nem tudtak volna kötvényt kibocsátani. A harmadik pedig az árazás kérdése. Úgy találták, hogy
hosszabb futamidőkön olcsóbban lehet dollárban kötvényt kibocsátani és azt visszafedezni euróra, mint közvetlenül euróban eladósodni.
Mint mondta, az eredeti dollárhozamok 5,5 százalék, 6,2 százalék és 6,9 százalékosak voltak. Hogy az euróra fedezés után pontosan hogyan alakultak a hozamok, azt üzleti megfontolásokból nem osztotta meg. Csak annyit mondott, hogy
- 5 éven 3,6 százalék,
- 10 éven 4,3 százalék,
- 30 éven pedig 4,9 százalék körül alakulnának az euróra való fedezés után a hozamok.
Ezek pedig nagyon kedvező árazási szinteknek tekinthetők mind a forintpiachoz, mind pedig a januári eurókibocsátásuk áraihoz képest.
Mi történt a lakossági piacon?
Az inflációkövető lakossági állampapírokról is beszélt az ÁKK vezérigazgatója. A PMÁP állománya tavaly év végén 7 ezermilliárd forint volt, több mint 2 ezermilliárd forint lakossági állampapír lejár az idén, és nagyságrendileg 1800 milliárd forintnyi kamatfizetésre is sor kerül. Ezt a hármat ha összeadjuk, több mint 10 ezermilliárd forint sorsa volt kérdéses, ennyiről kellett döntést hozniuk a lakossági befektetőknek.
A végső számok szerint
a tőkéjét mindenki visszafektette állampapírba, s még a kamatok egy részét is.
Ráadásul a lakosság nemcsak úgynevezett lakossági állampapírokat vett, hanem intézményi papírokat is, tehát például diszkontkincstárjegyeket meg hosszú kötvényeket is, és ezeknek az állománya is nőtt. Ha ezeket mind egyben nézzük, akkor még állománynövekedésről is beszélhetünk. Tehát az első fontos tanulság, hogy a lakosság kezében lévő állampapír-állomány nem csökkent.
Bár az inflációkövető papírokból értelemszerűen volt kiáramlás, de a távozó mintegy 30 százalék sem hagyta el az állampapírpiacot, hanem két másik termékbe ment át, nevezetesen a Bónusz Magyar Állampapírba, illetve a Fix MÁP-ba. Míg 70 százalék még mindig benne maradt az inflációkövető papírban, tehát az továbbra is vonzó termék a lakossági befektetők számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.