Sanghajban világtörténelmi pillanatnak voltam tanúja, a Világbank és az IMF ellen Kína védte a szabadkereskedelmet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Ez mutatja azt, hogy Kína kiemelkedően fontos szereplője lett a kereskedelemnek. A hetven év együttműködés és barátság jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy most is jó kapcsolatunk legyen Kínával. A régió a következő évtizedek nyertese akar lenni – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: nem elég kereskedelmi kérdésekkel, pénzügyekkel is közösen kell foglalkoznunk.
Sokszínű társaság gyűlt ma össze Magyarországon, vannak eurót használó országok, vannak EU-tagok, vannak nem eurót használó országok és nem EU-tagok is
– folytatta gondolatmenetét Orbán Viktor. A pénzügyi válság idején vált nyilvánvalóvá, hogy új világrend felé haladunk, korszakváltásban vagyunk. Kellő szerénységgel megkockáztathatjuk, hogy látjuk, milyen lesz a világ évtizedek múlva: az egypólusú világból több pólusú világ lesz. A felemelkedő új centrumok között első helyen találjuk Kínát. Sok elemzés csak átmenetinek tartja a felemelkedést, ennek ellenére nagy az esélye, hogy Kína állócsillag lesz. Európában is kiemelkedett egy új centrum, ami Közép-Európát és a Balkánt jelenti, ez a régió adja a növekedést motorját a következő időszakban. Az előnyeink közé tartozik, hogy innovatívak vagyunk.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A két felemelkedő központ között nyilvánvalóan gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, Kína meg is hirdette az egy út programot, ami tulajdonképpen Eurázsiát építi, ami nem kevesebbet jelent, hogy egy régiót képezzen ez a terület, nemcsak földrajzilag, hanem gazdaságilag is.
A miniszterelnök szerint el kell fogadnunk, hogy különbözőek vagyunk, különbözően irányítjuk az országainkat.
A régió kínai kereskedelme megközelíti a 70 milliárd dollárt, tavaly 18 százalékkal emelkedett a külkereskedelmi forgalom.
Orbán Viktor úgy látja, két út van: vagy megvásároljuk, elszívjuk a tudást, vagy megtermeljük azt. Kelet-Európa mindig is úgy gondolta, hogy itt kell létrehozni a modern világhoz szükséges tudást. Vannak innovatív vállalataink, és K+F célra 2020-ig nagyjából ezer milliárd forintot költhetünk el – hangsúlyozta a kormányfő.
A világkereskedelemben a dollár elveszítheti az egyeduralkodó szerepét, a jüan komoly versenytárs, ebben érdemes inkább a lehetőséget, mint a veszélyt észrevenni. Orbán Viktor egyetértek az MNB elnökével, miszerint együtt kell működnie a jegybanknak és a kormánynak, így védhetik meg az országot a válságok elmélyülésétől. A nemzeti bankok erőteljesebb szerepet vállalhatnának a kereskedelemben, amihez minden eszközük megvan.
Az elemzések 70-30 százalékos arányban beszélnek egy 2008-asnál kisebb válságról, emiatt két tervvel kell rendelkeznünk, fel kell készülnie a magyar kormánynak egy ilyen lehetőségre.
Az uniós országok adóssága magasabb, mint 2008-ban, és a migráció is nagy hatást gyakorolhat ránk, ami gazdaságilag is jelentős átalakítást valósíthat meg.
A kormányfő szerint a kereskedelmi háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk, úgy kell a gazdaságpolitikánkat irányítani, hogy egyszerre tartsuk meg a jó kapcsolatokat, és építsünk ki új kapcsolatokat.
Olyan kapcsolatokat kell építeni, hogy Kína, USA és Németország egyszerre akarja Magyarország felemelkedését.
Eurázsia felépítéséhez komoly infrastrukturális fejlesztésre van szükség, amihez tőke kell. A kormányzatoknak arra kell számítaniuk, hogy az innovatív vállalatok fejlesztésében kellene több szerepet vállalnia a jegybankoknak. Modern oktatás nélkül nehéz megnyerni a jövőt, amiben a jegybankok is nagyobb szerepet vállalhatnak. Ezért cserébe a legnagyobb ajándék, amit adni tudnak a kormányok, az a politikai stabilitás, a kiszámíthatóság, Közép-Európa ebből a szempontból jól áll.
