Koncsek Rita | Egyelőre úgy tűnik, hogy tovább csökkent tavaly a nyelvvizsgázók száma: novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. A 111 ezerből 74 ezren vizsgáztak sikerrel, míg 2018 egészében 79 ezren. A legtöbben – 90 ezren – tavaly is középfokúra jelentkeztek, mintegy 16 ezren pedig felsőfokúra.
Oroszból például 2019-ben összesen 406-an nyelvvizsgáztak, kínaira pedig kilencen jelentkeztek, közülük heten vették az akadályt. Egy évvel korábban összesen 14-en tettek sikeres kínainyelv-vizsgát. A legtöbben angolból bizonyítottak: a 83 ezer próbálkozóból 57 ezer vizsgázónak állítottak ki nyelvvizsga-bizonyítványt. A második legnépszerűbb nyelv 12 ezer sikeres vizsgázóval a német lett, amelyet a francia és a spanyol követett nagyjából 800-800 sikeres vizsgázóval.
A vizsgaközpont informális jelzése szerint arra lehet számítani, hogy a szeptember–decemberi időszakban vizsgázók száma az egy évvel korábbihoz képest valamennyit emelkedett, ami az első nyolc hónap stagnálása után éves szinten 2-3 százalékos növekedést vetít előre – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A szakember szerint sok olyan próbálkozó előrehozta a vizsgáját, akinek volt esélye eljutni a B2-es szint közelébe, hogy az ősz elején az akkor még érvényes követelményekkel az emelt szintű érettségire koncentrálhasson. A többségnek azonban a változatlan színvonalú iskolai nyelvoktatás mellett – és többévnyi külön nyelvtanfolyam híján – továbbra is elérhetetlen a középfokú nyelvtudás az egyesületi elnök szerint.
Rozgonyi Zoltán úgy látja, hogy az iskolai nyelvoktatás átalakításával és átfogó támogatással, lépcsőzetesen bevezethető öt-hat éven belül az általános B2-es középfokú nyelvvizsga a felsőoktatás bemeneti követelményeként. Fontos, hogy a szakmai ismeretekkel rendelkező oktatási apparátus világossá tegye a kormány számára: az anyagi forrást tanárképzésre, az iskolai szakmai munka támogatására és fejlesztésére kell fordítani, nem pedig kéthetes külföldi nyelvi kurzusokra. Arra is fel kell hívni a kormányzat figyelmét, hogy a legmegalapozottabb szakmai programokra se költsön évente 90 milliárd forintot anélkül, hogy előzőleg lépcsőzetesen, mintapopuláción tesztelné őket, és értékelné az eredményeket.
