A Covid–19-járványhelyzet enyhülése 2021 második felében hozott némi élénkülést a húsmarhaágazat számára, de amikor már úgy tűnt, hogy a kereslet visszatér a korábbi szintjére, az élőmarha-árak utolérik az input anyagok drágulását, kitört a háború – írja a tej- és marhahúspiaci összefoglalójában a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A kereslet ismét csökkent, ráadásul a gyepre alapozott húsmarhatartásban sokan reménykedtek abban, hogy a legeltetési időszak kezdetétől olcsóbb lehet a takarmányozás, de az aszály keresztülhúzta ezeket a számításokat. A marhatartóknak ki kellett egészíteniük azt a takarmányt, amelyhez az állatok a legelőn hozzájutottak, illetve az aszályt jobban megszenvedő alföldi területekről be kellett hajtani a gulyákat.
Nagy probléma, hogy azokra a kisült gyepekre, amelyeken a magyar szürke marhákat tartják, nem kaptak semmilyen kárpótlást a gazdák – hívta fel a figyelmet a MÁSZ lapjában Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének vezetője. A támogatások sem érkeztek meg időben, és ebben a helyzetben hitelhez sem egyszerű hozzájutni,
sokan fontolgatják, hogy a meglévő takarmányt és az állatállományt inkább értékesítik
– tette hozzá. Az ugyanakkor biztató, hogy a határon túli magyar szürke marhák létszáma kismértékben növekszik, illetve az is, hogy stabil helyzetben van a bikanevelés, melynek keretében a tagokhoz ingyen helyeznek ki egyesületi tulajdonban lévő tenyészbikákat.
Jellemző volt az 2022-es évre, hogy nagyobb arányban selejtezték állományukat a gazdálkodók, így összességében fiatalodott a hazai húsmarhaállomány. Az erőteljesebb selejtezés hátterében a rendkívüli aszály okozta takarmányhiány és a magas vágótehénárak, valamint az anyatehén-támogatás feltételeinek könnyítése áll.
Eközben a tej termelői ára követte az önköltség emelkedését, és bár voltak telepek, amelyeket be kellett zárni, a szakmabeliek szerint a hazai tejtermelés biztos lábakon áll. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezetője szerint a tejtermelők, tejfeldolgozók, és kiskereskedők is kénytelenek voltak az önköltségnövekményt tovább hárítani partnereikre, végül pedig a fogyasztókra. A tejfeldolgozás nagyon energiaigényes iparág, a tejtermékgyártás során a pasztőrözéskor a fűtés, illetve a hűtés is központi szerepet játszik.
Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai alapján elmondható, hogy a nyers tej egy kilogrammra vetített országos termelői átlagára 213,41 forint volt. A fehérjetartalom 0,02 százalékpontos, a zsírtartalom 0,04 százalékpontos javulása, valamint az alapár 4 százalékos emelkedése mellett
a nyers tej átlagára 4 százalékkal nőtt novemberben az előző havihoz képest, és 78 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát.
Hasonló mértékű volt a drágulás az Európai Unióban is, és az áremelkedés egyaránt bekövetkezett a nyers tejnél, a fogyasztói folyadéktejeknél és a magasabb feldolgozottságú tejtermékeknél is.
Az is látszik azonban, hogy csökkent a megtermelt mennyiség: a nyers tej felvásárlása 2022 novemberében az előző havi mennyiségnél 4 százalékkal, a 2021. novemberinél pedig 8 százalékkal volt kevesebb. A nyers tej kiviteli ára meghaladta a belföldit: 223,58 forint volt, az októberihez képest 5 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 54 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a kiszállított mennyiség éves alapon 2 százalékkal csökkent.
MNB-jelentés: már jobban megéri a lengyel sajtot behozni, mint az itthonit árulniMegjelent a jegybank decemberi inflációs jelentése, amelynek sarokszámait már napokkal korábban közzétették, most a részleteket mutatták be az MNB szakemberei. |
Jelentősen emelkedett a hazai előállítású tejtermékek feldolgozói ára is, amelyek közül egy év alatt a trappista sajt 94, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tej 83, a tehéntúró 81, a natúr joghurt és a kefir, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a tejföl egyaránt 78 százalékkal lett drágább. Az adagolt vajat 76 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejet 75, a gyümölcsös joghurtot 67, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejet 65 százalékkal magasabb áron adták át a kereskedőknek a feldolgozók. Mivel az utóbbi termék az ársapkás körben van, ennek a fogyasztói ára csak 4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg például a 100 grammos 80 százalék zsírtartalmú adagolt vaj 105, a trappista sajt 100, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej pedig 79 százalékkal drágult a boltokban, vagyis a tejtermelők és -feldolgozók nemcsak kénytelenek, hanem képesek is voltak áthárítani költségeik emelkedését.
