Finisben a 450-es hálózatépítési tender

Mindössze néhány napjuk maradt a hálózatfejlesztéssel foglalkozó cégeknek, hogy ajánlatot adjanak a 450 MHz-es rendszer kiépítésére, a Világgazdaság információi szerint ugyanis jövő hétfőn jár le a határidő. A 450 MHz-es tartományban értékesítésre kínált frekvenciákat még tavaly áprilisban elnyerő MVM Net Zrt. február elején jelentette be, hogy megkezdte a rendszerszállító és a generálkivitelező kiválasztását, miután az anyacég MVM tavaly decemberben eldöntötte, hogy az LTE 450 technológiával valósítják meg a hálózatot. A projekt ugyanakkor már most is hatalmas késésben van, ugyanis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött szerződés értelmében 2014 végére az egyszámjegyű utak mentén, illetve 9 nagyvárosban már működnie kellett volna a rendszernek.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelentős csúszás miatt lesznek-e szankciók az MVM Nettel szemben. A Világgazdaság érdeklődésére az NMHH-nál azt közölték, hogy a vállalat határidőre elküldte jelentését a projekt első szakaszáról, a hatóság pedig a beszámolón túl további információkat kért, amelyek feldolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az esetleges elmarasztalásról a helyzet tisztázása után dönt az NMHH.

Tervezi a 450 MHz-es hálózat kiépítésére vonatkozó tenderen való indulást a ZTE Hungary Kft. – mondta el érdeklődésünkre Benkovics László, a társaság kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint mivel ebben a tartományban nagyon jól terjednek a rádióhullámok, Magyarország területének lefedése viszonylag kevés eszközzel is megoldható, így műszaki szempontból nem számít igazán nagy kihívásnak ez a projekt. A nagyobb problémát inkább az adminisztratív feladatok jelentik majd a hálózatépítés során, például az engedélyek beszerzése. A teljes 450 MHz-es hálózat megvalósításához becslések szerint mintegy 400 bázisállomást kell megépíteni Magyarországon. A ZTE jelenleg két 450 MHz-es rendszer építésében is részt vesz, Hollandiában CDMA megoldást használnak, míg Ghánában a végül nálunk is kiválasztott LTE technológiával valósítják meg a hálózatot – tette hozzá a kereskedelmi igazgató. Lapunk piaci forrásokból úgy értesült, hogy a ZTE mellett az Ericsson és a Huawei az ajánlattevők között lesz majd.

Nagy kérdés a projekt kapcsán, hogy megtérül-e egyáltalán valamikor az MVM Net Zrt. által 12,8 milliárd forintosra becsült fejlesztés. A Népszabadság tegnapi számában arról írt, hogy a projekt üzleti terve alapján évente 1,6 milliárd forintos bevétellel számoltak a gépek – például okos mérőórák - közötti kommunikációt (m2m) biztosító mobilhálózat működtetéséből. Bár a jövőben komoly növekedésnek indulhat az m2m piac (amelyen , ha csak le nem mondanak az üzletről, meg kellene küzdeni a jelenlegi mobilszolgáltatókkal is) egyelőre pár százmillió forintot hozhat évente, és az okos mérőórákkal végzett eddigi tesztek alapján kétséges, hogy a magyar fogyasztókat tömegesen rá lehet venni azok használatára.

Okos, de nem kötelező

Az okos mérés alapértelmezésben nem kötelező. Az európai unió ajánlása szerint 2020-ig azokban az országokban kell bevezetni a fogyasztók legalább 80 százalékánál, amelyekben gazdaságosnak ígérkezik. Magyarországon két nagy kísérleti projekt keresi a választ a kérdésre. Az egyiket a nagy budapesti közműcégek indították, kiértékelése ez év végére várható. Lapértesülések alapján az előzetes adatok szerint a hazai ügyfelek nemigen akarnak változtatni szokásaikon, és nem érdeklőnek jelentősen az online felületen lévő mérési adatok iránt. Ennek részben oka, hogy a rezsicsökkentés sokak számára fölöslegessé teszi a spórolást. A másik tesztre a Mavir készül 2013 óta, 10,5 milliárd forintból. A társaság szerint az okosmérést az állami kézben lévő rendszerirányítónak kellene végezni. A tényleges teszt talán az idén indul, ez a Mavir-leány Központi Okos Mérés Zrt. feladata. A szakemberek szerint az okos mérés haszna nemcsak azon mérhető le, hogy kisebb lesz-e a rezsiszámla, hanem azon is, hogy országos szinten milyen előnyök jelentkeznek. Ilyen lehet a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, vagy az, hogy a Mavir számára könnyebbé válik a hálózat-fejlesztés tervezése. B. H. L.