BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Új kereskedelmi időszámítás: így jöhet ki Európa és Magyarország az amerikai vámokból

Az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodtak az új kereskedelmi feltételekről. Az egyezséget, a 15 százalékos amerikai vámokat és az egyéb európai kötelezettségvállalásokat aligha lehet uniós győzelemként értékelni. A Bruttó legújabb epizódjában arra is kerestük a választ, hogy mely magyarországi iparágakat érinti legérzékenyebben a megváltozott viszonyrendszer.
A podcast vendége: Horváth Sebestyén , az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője

Véget értek a több hónapja zajló találgatások, megszületett a megállapodás az Egyesült Államok és az Európai Unió között az új kereskedelmi feltételekről. Az amerikai vámok az európai termékek túlnyomó többségénél 15 százalékra emelkedtek, miközben az EU nullára csökkentette azokat a tengerentúlról érkező cikkek esetében. Ilyen értelemben nehéz lenne uniós győzelemként aposztrofálni a megállapodást, amelynek Magyarországra gyakorolt hatásairól is beszélgettünk Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

A Bruttó legfrissebb epizódját itt hallgathatják meg:

 

Amerikai vámok, beruházási és energiavásárlási kötelezettség

Az Európai Unióból érkező termékekre kivetett 15 százalékos amerikai vám is fékezheti az öreg kontinens versenyképességét, de ezen túlmenően olyan kötelezettségeket is vállalt a közösség, amelyek további kérdéseket és problémákat vethetnek fel. Ezek közül kiemelhető a 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozó-vásárlás és még inkább az a 600 milliárd dollár értékű európai beruházáscsomag, amelyet az Egyesült Államok területén kell létrehozni. Ebbe a körbe az amerikai fegyvervásárlások is beleszámítanak – mondta Horváth Sebestyén.

Friedrich Merz Donald Trump
Az amerikai vámok Írország után Németországot érintik a leginkább – Friedrich Merz német kancellár mégis visszafogottan reagált a nem túl előnyös megállapodásra / Fotó: AFP

Visszatérve a vámokra: a gyógyszeripar, a repülőgép-alkatrészek előállítói és a csipgyártás szereplői egyelőre mentesültek az intézkedések alól. Az acél- és alumíniumgyártás viszont a másik véglet, hiszen itt 50 százalékos vámot vetett ki az amerikai kormányzat.

„Az Egyesült Államok célja a nagyjából ezermilliárd dolláros kereskedelmi hiányának a mérséklése. Az intézkedések leginkább Írország és Németország gazdaságát érinthetik az Európai Unióból” – tette hozzá Horváth Sebestyén.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője arról is beszélt, hogy az EU mindössze egy területen, méghozzá a vámokkal nem szorosan összefüggő kérdések tekintetében ért el nagyobb eredményeket az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon. Ebbe a körbe tartoznak a szigorú EU-s szabályozások (például az önvezető autózás terén) vagy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos előírások, amelyek például sok amerikai génmódosított termelésből származó terméket kiszorítanak az európai piacról.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

  • Az EU–USA-vámmegállapodás részletei (01:37)
  • Az Európai Unió mindenben engedett az Egyesült Államoknak? (05:34)
  • Európai beruházások az USA területén: a megállapodás legfájdalmasabb pontja (10:56)
  • Sikerrel járhat az amerikai terv a helyi gyártás felvirágoztatására? (19:42)
  • Nem is olyan hajmeresztően negatív a protekcionista gazdaságpolitika? (21:46)
  • A vámháború hatása a magyar gazdaságra (23:39)

A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.

Podcastok

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.