Minden második medikus külföldön szeretne dolgozni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz orvostanhallgatók 40 százaléka azt mondta, tervei között szerepel a külföldi munkavégzés – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének friss kutatásából. A medikusok indokai között a hazai egészségügyi munkafeltételek, a nem megfelelő bérek és az általános magyarországi életkörülmények szerepelnek.
A külföldi munkavállalást tervezők 33 százaléka már rögtön az egyetem után külföldre menne, 25 százalékuk a szakvizsga után vagy később, 24 százalékuk pedig közvetlenül a szakvizsga után.
A közel hatezer kérdőívből azonban csak 530 volt értékelhető – derül ki Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna kutatási adataiból. A válaszadó orvostanhallgatók többsége nő volt (61,5 százalék) és a legtöbben a budapesti orvosi egyetemre járnak. Mind a négy magyarországi orvosegyetem ötöd- és hatodéves hallgatói megkapták a kérdőíveket. Az is látszik, hogy a hallgatók zöme még nem lépett a külföldi munkavégzés érdekében: 14,5 százalékuk érdeklődött a konkrét külföldi munkavállalási lehetőségekről. Az orvostanhallgatók 7,5 százaléka végleg letelepedne külföldön, öt évnél hosszabb időre tízből egy medikus költözne ki. A válaszadók közül 49 említette meghatározó jelentőségűnek a fizetését, és emelte ki, hogy 130 ezer forint helyett rezidensként is jó lenne 400-500 ezer forintot keresni, napi nyolc óra munkával.
Magyarországon 2004-től aktuális kérdés az egészségügyi dolgozók elvándorlása, mert ekkor vezették be a hazai diplomák automatikus képesítéselismerését az Európai Unióban. A trendek azt mutatják, hogy míg az orvosmigráció első hullámában – amely 2009-ig tartott – a 30–39 évesek körében volt a legmagasabb a külföldön dolgozó orvosok aránya, addig 2010 után a 25–29 évesek körében, a többi korcsoportban pedig stagnált a mérték.
Tavaly az év első hat hónapjában az orvosok külföldi munkavállalásához 324 hatósági bizonyítványt állított ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A fő célország Anglia volt, ottani munkához ötvenkilenc orvos kért hatósági bizonyítványt. Ötvennégy orvos Németországba, harmincnyolc Svájcba ment dolgozni.
A kutatás kitér arra is, hogy több ösztöndíjprogram is van, például a Markusovszky-ösztöndíj, amely 2012 óta igyekszik a fiatal orvosok külföldi munkavállalását mérsékelni, többek között röghöz kötéssel. Ám az intézkedések nem csökkentik a külföldi munkavállalási kedvet az orvosok között, és most már a medikusok körében sem.
