Elfogadás előtt a Digitális Agrár Stratégia

A Digitális Agrár Stratégia most elkészült szakmai tervezete az első ágazati digitális stratégia – emelte ki Fazekas Sándor, megemlítve azt is, hogy 2010 óta mintegy a másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása. A további fejlődéshez fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban éljenek a gazdák a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban tudnak majd termelni.

A miniszter jelezte, tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen az agrárium digitalizációjára. Ez megvalósulhat például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével is.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében. A szakminiszter hozzátette, hogy a tárcánál a pozitív trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak.

Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, a kormányzat 2010 óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett erősítse meg. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a következő években a mezőgazdaságban dolgozók életét az fogja meghatározni, hogy hogyan tudnak részt venni a digitalizációban. Mint mondta, már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte, hogy a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen optimalizálja az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást.

A kamarai elnök által közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két euró megtakarításhoz vezethet, egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok emelkednek.

Ez utóbbiak kapcsán Győrffy Balázs szerint a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé 6-10 százalékkal növelhető, ráadásul a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket.

A kamarai elnök kijelentette, hogy Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak, ezért az utóbbiak támogatásra, inkubációra szorulnak. Az agrárkamara feladatának az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben való terjesztését nevezte meg Győrffy Balázs.

A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági terület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, megemlítve hogy,

az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk e téren és ennek a magyar agrárium mellett az agrártermékek fogyasztói is a nyerteseivé válnak.

A miniszterelnöki biztos kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet, egyúttal azt is aláhúzva, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat.