Konferencia

Nagyobb hely jut a magyar termékeknek az áruházak polcain

Az élelmiszeripar is megsínyli a munkaerőhiányt, további probléma az is, hogy nem alakultak ki a tartós bizalmi kapcsolatok az ágazaton belül.

Az elmúlt öt év termelési és értékesítési mutatói vegyes képpel szolgálnak az élelmiszeripar tekintetében. Az ipar fejlődési üteme mindig meghaladta az élelmiszeripar fejlődési mutatóját, kivéve a 2018-as évet. Ez viszont némi pislákoló reményt is jelent – mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, a NAK alelnöke a Világgazdaság Beruházási kényszerben az agrárágazat című konferenciáján. Mint mondta,

tavaly 2,8 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés.

Az elmúlt másfél év belpiaci értékesítése kedvező reményt hordoz magában. Az élelmiszeripar belföldi értékesítés volumene 2018-ban meghaladta a vegyesüzletek, vagyis a kiskereskedelemi forgalmát. Ez azt jelenti, hogy javult a hazai előállítású termékek itthoni értékesítési helyzete. Ezt megelőzően ilyen nem fordult elő. Másképpen fogalmazva, azt mondhatjuk, hogy visszaszereztünk némi felületet a kiskereskedelmi áruházak polcain.

Idén az első félévi adatok alapján, ez a tendencia folytatódott

– mondta Éder Tamás.

Kitért arra is, hogy az elmúlt két és fél évben a mezőgazdasági termelői árindexe meghaladta a feldolgozóipariét.

Vagyis a feldolgozók árprésbe kerültek, mert nem, vagy csak visszafogottan tudják érvényesíteni a kiskereskedelem felé növekvő költségeiket. Egyes információk szerint ettől függetlenül a 2018-as adat kis jövedelmezőség javulást mutathatott, ami azt jelenti, hogy az ágazatban hatékonyságnövekedés ment végbe. A fogyasztói árak növekedése közben minden évben meghaladta az ipari átadási árak növekedését.

Éder Tamás Fotó: Kallus György/VG

A termékpálya jövedelmezőségi tortájából tehát egyre kisebb szeletet hasít ki az élelmiszeripar.

Továbbra is gond – fejtette ki a FÉSZ elnöke – a hazai piacon, hogy még mindig nem alakult ki a tömegtermelésre alkalmas uniós szinten is versenyképes nagyvállalati rendszer. Egyelőre még elmaradt az ágazat technológiai felzárkózása, a fejlesztési pályázatok nyomán létrejövő beruházások a közeljövőben esetleg ezen változtathatnak. A kihívások közé sorolta még a munkaerőhiányt, amely az élelmiszeriparban is kezd kritikussá válni. További probléma, hogy nem alakultak ki a tartós bizalmi kapcsolatok, nem alakultak ki a termékpályák mentén az integrációk.

A baromfi, sertés, tej szektorok esetében kialakult valamilyen szintű integráció, a legkétesebb helyzetben a zöldség-gyümölcs szektor van.

Elengedhetetlennek nevezte a további fejlesztési források bevonását az ágazatban, s mint mondta, fontos a cégek konszolidálása, engedni kell érvényesülni a versenyképes társaságokat. Meglátása szerint ideje átgondolni az adózási rendszert is, az általános forgalmi adótól kezdve, a népegészségügyi adóig.

Éder Tamás Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége mezőgazdaság élelmiszeripar NAK