„Az egységes piac addig nem teljesedhet ki, ameddig nem hoznak létre egy uniós szintű kollektív jogérvényesítési modellt” – így kommentálta a jelenlegi jogalkotás-előkészítés folyamatot Monique Goyens, az európai civil fogyasztóvédelmi szervezeteket tömörítő szervezet, a BEUC főigazgatója. Az Európai Bizottság a civilszervezetek bevonásával jelenleg egy olyan egységes rendszer kialakításán dolgozik, amelynek segítségével a megkárosított fogyasztók csoportjai kaphatnak egységes jogi képviselet és harcolják ki maguknak az esetleges kártérítéseket.
A kollektív jogorvoslat a fogyasztók széles körét érintő jogsértési ügyekben alkalmazható, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szerint bevezetésére égető szükség van. A fogyasztók érdekeit jelenleg a különböző területeket felügyelő hatóságok (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) képviselik. Ezek a szervezetek megállapíthatják a jogsértéseket, felszólíthatják a cégeket azok beszüntetésére és szankcionálhatnak is.
Csakhogy a fogyasztók a cégek magatartásából eredő személyes hátrányukat kizárólag egyéni úton érvényesíthetik, a békéltető testületek segítségével, illetve ha ez nem jelent megoldást, perrel. A kollektív jogérvényesítésre azért van szükség, mert a pereskedés sokszor túl költséges és hosszadalmas és aránytalan terhet ró az egyénre – mondta el Krajcsik Szilvia, az OFE jogi vezetője. Egyelőre nem tudni, hogy milyen formát ölt majd a kollektív jogérvényesítés, de elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban használt csoportos perekhez hasonló lehetőséget teremt majd az EU. A cél mindenesetre az, hogy minden uniós polgár élhessen vele, akár határokon belüli ügyről, például pénzügyi szolgáltatásról, akár határon átnyúló esetekről, például törölt légijáratokról legyen szó.
A kollektív jogorvoslat az Európai Bizottság tájékoztatása szerint jelenthet megszüntetési keresetet, amelynek célja a jogellenes magatartás felszámolása, illetve kártérítési keresetet is. Számos tagállam alkalmaz különböző, kollektív jogorvoslati módszereket, de tizennégy országban nem létezik ez az eljárási mód. Az Európai Bizottság 2008-as, egy évtizedet felölelő tanulmánya szerint ezekben a tagállamokban a fogyasztók évente összesen mintegy 2 millió eurós veszteséget szenvednek el. Ez idő alatt 326 kollektív jogorvoslati eljárás indult.
Az Egyesült Királyságban létezik kollektív jogorvoslat, itt a számítások szerint évente mintegy 360 millió fontnyi kár keletkezését akadályozza meg, ami a fogyasztók által elszenvedett összes kár 6 százaléka. Az esetek többségében (58 százalék) a kollektív jogorvoslati eljárásokat fogyasztóvédelmi szervezetek kezdeményezik, de 24 százalékot tesznek ki a fogyasztók csoportjai által indított ügyek is. Érdekesség, hogy a legtöbbször az 1-9 fogyasztót érintő ügyekben indult eljárás a vizsgált időszakban, az 500-nál több fogyasztót érintő ügyek száma csekély. Az egyéni fogyasztóra vetítve a megítélt kártérítés fejenként jellemzően 50 és 1 ezer euró közötti összeg.
Mint az adatokból kiderült, a jelenlegi, tagállamonként eltérő kollektív jogorvoslati rendszerekben ritkák a több száz fogyasztót érintő esetek és az elmúlt évtizedben a kárigények átlag 10 és 99 ezer euró között mozogtak. Az az egységes rendszer kapcsán azonban aggódik a tömeges, visszaélésszerű perek lehetősége miatt. Az Európai Bizottság szerint az amerikai rendszer lehetőséget ad a visszaélésekre, hiszen itt gyakorlatilag bárki bármely fogyasztói csoport nevében indíthat eljárást. A Bizottság meglátása szerint a tengerentúlon még akkor is megéri csoportos keresetet benyújtani, ha az nem megalapozott, ezt pedig mindenképpen el akarja kerülni Brüsszel, vagyis borítékolható, hogy az uniós szabályozás szigorúbb lesz, mint az amerikai.
