A kínaiak szót fogadnak a kormányuknak, és ez most milliárdokba kerül egy szomszéd országnak

A japán vendéglátás elveszíti egyik legnagyobb bevételi forrását, elapad a kínai turisták áradata a szigetországba. A kínaiak ugyanis engedelmeskedtek a kormány felszólításának, és azonnal félmillióan lemondták a szomszéd országba szóló repülőjegyüket, van olyan utazási iroda, ahol a foglalások 80 százalékát visszavonták az év fennmaradó részére a két ország közötti diplomáciai vita miatt. A kínai0japán feszültség odáig fajult, hogy Peking ismét betiltotta a japán tengeri élelmiszerek importját is.

A feszültséget az okozza, hogy az új japán kormányfő, Takaicsi Szanae, Kína régi és hangos kritikusa kijelentette: egy esetleges tajvani konfliktus esetén Tokió katonai választ mérlegelhet. Erre érkezett pénteken a pekingi figyelmeztetés, hogy a kínaiak a Tajvan körüli fokozódó feszültség miatt kerüljék a Japánba történő utazást, Tokió pedig készüljön a „súlyos” katonai vereségre, ha erőszakkal beavatkozik.

A tokiói tőzsdén már hétfőn érződött a hatás, jelentősen estek a turisztika és a kínaiakra specializálódott bolthálózat részvényeinek az ára. A japán turizmust ugyanis a gyenge jen mellett a kínai turisták pörgetik, a Japan Today tudósítása szerint 

Ráadásul nemcsak sokan vannak, hanem szívesen szórják a pénzüket is: a harmadik negyedévben havonta több mint egymilliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek a szigetországban – ez a teljes turistakiadások közel 30 százaléka.

Nagy veszteség a kínai turisták elmaradása

Egy független légi forgalmi adatelemző összesítése szerint a november 15-i 1,5 millióról két nap alatt egymillióra esett vissza a jegyfoglalások száma, 33 százalékos zuhanást Li Han-ming a koronavírus-járvány kezdete óta nem tapasztalt, a normális változás egyik napról a másikra 5 százalék körüli szokott lenni.

Ehhez hozzájárult, hogy már több mint tíz kínai légitársaság, köztük a három legnagyobb felajánlotta az utasainak, hogy 

Az utazási irodák egy része még rosszabb eredményekről számolt be: a tokiói székhelyű, kimondottan csoportokra, elsősorban kínaiakra szakosodott East Japan International Travel Service-nél a foglalások 80 százalékát mondták le az év hátralévő időszakára. „Ez hatalmas veszteség a számunkra” – panaszkodott a Reutersnek a cég alelnöke.

Nagy veszteség lesz Japán számára is, mert a turizmus adja a GDP 7 százalékát, és gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja volt az elmúlt években. A Nomura Research Institute becslése szerint a kínai bojkott évi 2200 milliárd jenes bevételkiesést jelenthet. (Egy japán jen 2,1 forint.)

Van olyan kínai utazási iroda is, amely az egyéni turisták számára is leállította a vízumkérelmek intézését Japánba.

Kína ismét kitiltja a japán tengeri élelmiszert

A két ország közötti feszültség azonban nem csupán a turizmusban érezteti a hatását. A brit The Guardian tudósítása szerint lemondtak több helyi kínai–japán kulturális rendezvényt, és Peking kérésére elhalasztották egy szokásos éves közvélemény-kutatás eredményének a publikálását is, bár a kérés még a vita kirobbanása előtt érkezett.

és az elmúlt napokban érezhetően visszaesett a Végtelen kastély (Demon Slayer: Infinity Castle) címűre jegyet váltók száma is.

Gazdasági szempontból súlyosabb csapás, hogy Kína szerdán bejelentette: betiltja minden japán tengeri élelmiszer importját, amelyet júliusban oldottak fel részlegesen, miután teljesen leállítottak a 2011-es szökőárban megrongálódott fukusimai atomerőműből származó radioaktív szennyvíz tengerbe engedése miatt.

A japán halászok korábban havonta kilencmilliárd jen értékben exportáltak Kínába, amely az ötödik legnagyobb piacuk volt, így a tilalommal jelentős forgalomtól estek el.

A Kyodo hírügynökség jelentése szerint ugyan Peking azt közölte Tokióval, hogy a tilalom újbóli bevezetésére a vízkibocsátás további ellenőrzésének szükségessége miatt került sor, az összefüggés azonban nyilvánvaló.