A beterjesztett, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat korlátozná a bankok kockázatvállalását: ha az ingatlanon kívül nem áll rendelkezésre más fedezet a hitelkihelyezés előtt, a kitettség nem haladhatja meg az ingatlan értékének száz százalékát, ezzel előznék meg a negative equity kialakulását, vagyis azt, amikor a jelzáloghiteles nagyobb hitelt vesz fel, mint amennyit a fedezetként elfogadott ingatlana ér.
Emellett a bank által ingatlanfedezettel kihelyezett teljes hitelállomány összege nem haladhatja meg az ingatlanok együttes értékének száz százalékát. Pontosít a javaslat az ingatlan értékének meghatározásánál is: az új szabály szerint értéknek az az összeg tekinthető, amelyen az ingatlan az adott pillanatban értékesíthető lenne.
A javaslat megerősítené a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is. A pénzügyi felügyelet felügyelőket jelöl ki a pénzintézet ellenőrzésére, ha az itteni bank anyavállalatának pénzügyi stabilitása veszélybe kerül. A PSZÁF a teljes piac felügyeletét ellátja, az ellenőrzésnek a bankok mérete, fontossága szerint legalább háromévente a helyszínen is kell történnie.
Az ügyfelek szempontjából talán a leglényegesebb változtatás az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása lenne. Kölcsönszerződés vagy lízingszerződés esetén kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehetne egyoldalúan – az ügyfél számára kedvezőtlenül – módosítani, amennyiben ezt a szerződés a módosítható tételek között egyértelműen jelöli, és ha a módosítást a feltételek változása indokolja. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj bevezetésével és a díjak számítási módszere sem változhat az ügyfél számára kedvezőtlenül. Egy külső körülmény változása csak egy költségelemet érinthet, az indokoltságot a banknak kell bizonyítnia. A díjak kedvezőtlen változása esetén az ügyfél a hatályba lépés előtt díjmentesen felmondhatja a szerződést. Ha a feltételek kedvezően változnak, a banknak csökkentenie kell az adott díjat.
A tervezet szigorítaná a tájékoztatási kötelezettséget is. A díj emelkedéséről a banknak a változás érvényesítése előtt legalább negyven nappal postai úton vagy más közvetlen módon értesítenie kell az ügyfelet. A szerződés semmis, ha nem tartalmazza a módosítható hiteldíjak részletes leírását.
A beterjesztett módosítás tartalmával mindkét politikai oldal egyetért – mondta Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság szocialista elnöke. A képviselő elmondta: a bankokat érdekeltté kell tenni abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak, és hogy a cég növekvő költségeit ne akarják teljes egészében az ügyfelekre hárítani. A javaslat ezért növelné a PSZÁF szerepét, pontosabb határidőket és paramétereket szab az ügyfelek tájékoztatásához. Alexa szerint bár a parlament elfogadta a lakáshitelesek védelméről szóló jogszabályt, a kérdést más hiteltípusok esetén is tovább kell gondolni.
Az elnök hozzátette: a Bankszövetséget minden egyeztető fórumra meghívják, a szervezet azonban nem minden esetben értett egyet a javaslatokkal. Alexa ugyanakkor bízik abban, hogy a pénzintézetek magukra nézve kötelezőnek tartják az elfogadandó jogszabályt, mint ahogy abban is, hogy a PSZÁF megfelelő forrásokkal rendelkezik a növekvő számú panaszok kezelésére. Mint mondta, meggyőződése, hogy a most benyújtott törvényjavaslat elfogadása után is dolgozniuk kell azért, hogy a pénzügyi műveletekben résztvevő polgárok kiszolgáltatottsága csökkenjen.
Csak nagyon kevéssé elfogadható számunkra a parlament előtt lévő módosító javaslat, amelyen érezhető, hogy nem kellően átgondolt előkészítés után nyújtották be – mondta Osváth Piroska, a Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Mint mondja, indokolt, hogy a bank egyoldalúan módosítja a szerződést, mivel ebben az esetben ő előre teljesít, ellentétben az ügyféllel, aki csak évek múlva fizeti vissza a kölcsönt. A Bankszövetség egyetért az új díj bevezetésének l és az előtörlesztési díj utólagos módosításának tilalmával. Ugyanakkor – tette hozzá Osváth Piroska – nem szerencsés, hogy a javaslattevők azt a látszatot keltik, hogy a törlesztőrészletek a bankok önkényes döntései miatt emelkednek.
A jogtanácsos szerint aggályos az is, hogy a banknak bizonyítania kell, hogy jogosan módosította az adott díjat, előfordulhat ugyanis, hogy üzleti titkokat kellene nyilvánosságra hoznia, arról nem is beszélve, hogy nem derül ki, milyen fórum előtt kellene a bizonyításnak megtörténnie. Osváth Piroska elmondta: ha a bíróság előtt zajlik a bizonyítási eljárás, akkor egy nem hozzáértő bírónak kellene döntenie a bonyolult árképzési szabályokról, ami ésszerűtlen.
A Bankszövetség ezért azt javasolja, hogy a pénzintézetek a PSZÁF ellenőrzése mellett alakítsák ki és alkalmazzák az árképzési szabályaikat, hiszen így egy arra illetékes szervezet hozza meg a döntést. A jogtanácsos szerint a közhangulattal magyarázható, hogy a politika támogatja ezt a jogszabályt, amely nem megfelelően kezeli a problémát. A pénzintézetek már most igyekeznek tájékozódni a részletekről és elfogadása esetén betartják majd, bár felmerült, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben – mondta Osváth Piroska.
"Üljünk le, egyeztessünk, majd nem történik semmi" – összegezte a banki szabályozás helyzetét Koszorús László, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának alelnöke, aki szerint a jelenleg a parlament előtt fekvő törvényjavaslat nem nyújt valódi megoldást a hazai adósok problémáira. A Fideszes képviselő szerint meg kellene tiltani az olyan, a bankok által önkényesen az ügyfelekre hárított költségeket, mint a szerződésbontási díj.
Ezt indokolja az is, hogy a Nyugat-európai országok többségében nem is számolnak fel ilyen tételeket a klienseknek. Koszorús László szerint furcsa helyzet, hogy a bankok magyarországi leányai olyan költségelemeket vezettek be, amelyeket anyabankjaik nem ismernek. A képviselő szerint egyes becslések azt mutatják: a hitelintézetek bevételeik egynegyedét ezekből a járulékos díjakból gyűjtik össze. Az alelnök leszögezte: a törvényjavaslat parlamenti vitája során mindkét politikai oldal egyetértett abban, hogy meg kell szüntetni az ügyfelek kiszolgáltatottságát, a végső javaslatban azonban ez a szándék csak részben jelent meg.
Súlyos problémaként említette, hogy a most tervezett szigorúbb szabályok csak azokra vonatkoznának, akik 2009. július elsejét, a törvény hatályba lépését követően vesznek fel hitelt, vagyis a már létező, jókora adósságtömeg kondíciót nem változtatja meg. A Fidesz még nem döntötte el, támogatja-e a jogszabály elfogadását.
